Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
<banner>Magyarország lett az első uniós tagállam, amelyet pénzügyi szankcióval sújt az EU, mert nem teljesítette az előírt deficitcélokat - kezdi tudósítását a Financial Times brüsszeli tudósítója. A brit üzleti napilap írása szerint a Magyarországnak járó kohéziós források átmeneti felfüggesztéséről szóló döntést éles vita előzte meg a keddi Ecofin-ülésen, és az uniós tagállamok egy csoportja, jellemzően nem euróövezeti tagállamok - így például Nagy-Britannia, Lengyelország és Svédország - megkérdőjelezték a büntetés méretét és időzítését.
</banner>
<banner>Az országoknak azt sikerült elérniük, hogy Brüsszel jelezze: akár már júniusban visszavonhatja a példátlan büntetést, ha a magyar kormány megteszi a szükséges lépéseket. Olli Rehn pénzügyi biztos szavait idézve az FT kiemeli, hogy a döntés folyamatát átpolitizálták, de nem gondolja, hogy ez aláásná az EU kemény elkötelezettségét a fiskális szabályok betartatása iránt.</banner>
<banner>Az EU új rendszerének néhány támogatója azonban aggasztónak nevezte a keddi vitát, miután Magyarország tudott néhány szövetségest szerezni, így többek között Ausztriát. Ez volt az első teszt. Átment rajta a rendszer, de veszélyes volt - nyilatkozta az FT-nek egy uniós diplomata. A lap idézi Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter keddi szavait, miszerint a döntéssel megszűnt az országgal szembeni kettős mérce.
</banner>
<banner>A Wall Street Journal európai kiadása \"A keményebb uniós költségvetési politika lecsapott Magyarországra és Spanyolországra\" című cikkben dolgozza fel Spanyolország és Magyarország esetét. Kiemeli: az uniós pénzügyminiszterek felfüggesztették a Magyarországnak 2013-tól járó kohéziós alapok kötelezettségvállalásait és Spanyolország az eredetinél nagyobb hiánycsökkentést vállalt. A két fejlemény is azt jelzi, hogy az adósságválság óta az Európai Unióban szigorúbban veszik a költségvetési szabályokat.
</banner>
<banner>A WSJ cikke Ausztriát, Nagy-Britanniát és Lengyelországot említette, akik Magyarország mellé álltak a példátlan büntetés ügyében. A lap tudósítása szerint Matolcsy György úgy fogalmazott a döntés után, hogy a magyar fél 100 százalékig biztos abban, hogy végül hatályon kívül helyezi Brüsszel a befagyasztásról szóló döntést és teljesen meg van győződve arról, hogy a kormány teljesíti a célokat.
</banner>
<banner>A lap arra is kitér, hogy a spanyol pénzügyminiszter kedden pótlólagos megszorító csomagot vállalt, hogy 2012-ben 5,3 százalékra csökkenjen a költségvetés hiánya és megígérte, hogy Madrid az előírt 2013-as határidőre teljesíti a 3 százalék alatti hiánycélt.
</banner>
<banner>A Bloomberg hírügynökség cikkében azt emelte ki, hogy a keddi döntés bejelentése után a forint érzékelhetően erősödött az euróval szemben és a kötvényhozamok is csökkentek. Megjegyzi azt is, hogy az EU először alkalmazta a kohéziós alap kötelezettségvállalásainak felfüggesztéséről szóló szankciót. A hírügynökség idézi Peter Attard Montalto, a Nomura londoni elemzőjének véleményét, aki egyáltalán nem biztos abban, hogy Magyarország júniusig képes lesz meggyőzni Brüsszelt. Az elemző ugyanis nem látja azokat az intézkedéseket, amelyekkel a magyar fél az alapvető költségvetési folyamatokat kezelné. <kapcs></kapcs>
</banner>
<banner>A MarketWatch arról számolt be, hogy kedden az unió pénzügyminiszterei 495 millió eurónyi Magyarországnak járó 2013-as forrást fagyasztottak be, miután az ország nem teljesítette a költségvetési hiányra vonatkozó előírásokat.
</banner>
<banner>Mit mondanak itthon?
</banner>
<banner>A kormány részéről hivatalos közlemény nem érkezett a keddi brüsszeli döntésre. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes az MTV szerda reggeli műsorában beszélt a kohéziós pénzek felfüggesztéséről. Meglátása szerint viszonylag rövid ideje van Magyarországnak, hogy lépjen a kohéziós pénzek ügyében, \"az alatt viszont bizonyíthatunk\", és a kormány elérheti, hogy ne fagyasszanak be uniós támogatásokat.
</banner>
<banner>Hasonlóképp vélekedett a TV2 szerda reggeli műsorában Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Megítélése szerint, ha a magyar kormány végrehajtja a Széll Kálmán Tervben megfogalmazott intézkedéseket teljes egészében, akkor az kielégíti az EU elvárásait és biztosítja a hiánycélok teljesülését. A szükséges megtakarítás összege 130-140 milliárd forint, ami a Széll Kálmán tervben még elmaradt intézkedésekkel oldható meg - magyarázta Cséfalvay Zoltán, megnevezve a tömegközlekedést és a gyógyszerkasszát.
</banner>
Megismételte Matolcsy György keddi szavait, miszerint a kormány az április közepén benyújtandó frissített konvergencia programban mutatja be legújabb terveit. Az áprilisban elkészülő konvergencia program fogja megválaszolni azokat a kérdéseket, amelyek a költségvetési hiány teljesítéséhez kapcsolódnak - fejtette ki az államtitkár. Cséfalvay azt is hozzátette, hogy a keddi döntés tulajdonképpen meg is gyorsítja az EU-IMF-megállapodás megkötését az új hitelkeretről.
Ezek szerint a kormány tervei szerint egy hónap alatt képes lesz megfelelni a brüsszeli elvárásoknak.
Giró-Szász András kormányszóvivő szintén az MTV reggeli műsorában úgy fogalmazott, hogy a magyar számok és a magyar kormány intézkedései sokkal gyorsabb megoldást fognak eredményezni. Elmondta, hogy voltak olyan uniós pénzügyminiszterek, aki szerint a hiányszámok és makrogazdasági adatok nem arra predesztinálják az országot, hogy szankciókkal sújtsák.
