Az idei évet valószínűleg mindenki sikerként könyveli majd el, aki bármilyen szinten is érdekelt a béren kívüli juttatások rendszerében. A Devise Hungary Kft. felmérése szerint az idén a legtöbb munkavállaló az Erzsébet utalványt választotta a juttatások közül − a Nemzeti Üdülési Szolgálat adatai szerint eddig 700 ezren. Ezt a Szép kártyák követik, azon belül is a melegétkezésre használható vendéglátás alszámla. A harmadik legnépszerűbb az egészségpénztári befizetés, amelyet az iskolakezdési támogatás, a szálláshely alszámla, a bérlet és nyugdíjpénztári befizetés követ. A rekreációs alszámla, a biztosítások és az egyéb utalványok vannak a sor végén.
Az adatokat minden új és régi szereplő elkönyvelheti sikerként. A Nemzeti Üdülési Szolgálat azért, mert ő lett a legnépszerűbb − pedig még kinyomtatva senki sem látott ilyen utalványt, hiszen azt csak februárban kezdik el osztani. A Szép kártya kibocsátói a három alszámla együttes értékét alapul véve keretezhetik be az idei adatokat s tehetik azt ki a dicsőségfalra. Az egészségpénztárak elmondhatják, hogy a bizonytalanságot kihasználva előre tudtak lépni − ugyanezt a nyugdíjpénztárak sajnos nem tudják elmondani magukról, a közelmúlt nyugdíjszabályai a jelek szerint rombolólag hatottak. A korábban legnépszerűbb utalványok kibocsátói pedig megmutathatják: piacon tudtak maradni.
A kiragadott adatok mögött azért érdemes megkeresni az összefüggéseket is. Jóllehet az Erzsébet utalványt választották eddig a legtöbben, ám kérdés, mit jelent a 700 ezres kör. A korábban kedvezményesen adózó étkezési utalványokat 2,5 millió munkavállaló vette igénybe, vagyis ehhez képest a 700 ezres kör nem túl széles − még úgy sem, ha nagyvonalúan a későn ébredőkkel egymillióra duzzasztjuk a létszámot. Vagyis sokan nem kértek az új utalványból − ennek okaira még érdemes visszatérni. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a 700 ezres kör 80 százaléka csak ötezer forintot kért − a maradék nagyjából fele-fele arányban kért többet, illetve kevesebbet. A cafeteriakeret ehhez képest jóval bővebb, s a korábbi utalványokat is nagyobb összegben választották a munkavállalók − tavaly 18 ezer forint volt a kedvezményes adózás értékhatára.
A 2012-es év cafeteriaelemeit összességében csak akkor lehet biztonsággal megítélni, ha a darabszámok mellett az értékek is megismerhetők lesznek − erre csak durva becsléseik vannak a szereplőknek. Pillanatnyilag úgy áll a helyzet, hogy az Erzsébet utalvány nagyjából 40 milliárd forint forgalmat generál az idén − ha a hasraütés-szerűen felkerekítve egymillió munkavállalóval számolunk, tekintettel a kései indulásra és a későn ébredőkre, akkor 60 milliárd forintot. Ehhez jön még a kibocsátók becslése alapján nagyjából ekkora értékben a Szép kártya. A többi juttatás összesen aligha haladja meg a néhány tíz milliárd forintot, vagyis összességében nagyságrendileg 150 milliárd forintot tehet ki az idén a béren kívüli juttatások értéke.
Tavaly ennél jóval többet, 200 milliárd forintot tett ki csak az étkezési utalványok forgalma, amihez hozzájött 40 milliárd forint értékben az üdülési csekk, s pár tíz milliárd forinttal az egyéb juttatás. Ez azt jelenti, hogy az idén azért sokkal kisebb lesz a teljes puttony, mint az a korábbi években jellemző volt. A piaci szereplők nem hivatalos véleménye szerint ehhez az új helyzethez hozzá is kell szokni, vagyis eleve egy jóval kisebb tortát kell felszabdalni ezt követően minden évben. Már nem reális, hogy 2,5 millió munkavállaló kap juttatást, s az sem, hogy a korábbi értéket bármikor is eléri a teljes cafeteriakeret.
Ennek oka egyrészt az, hogy biztosan kevesebb munkavállaló és munkaadó vesz részt az idei juttatásnyújtásban, mint korábban, másrészt aki marad a rendszerben, az kevesebbet is fog adni. Mindez azonban csak kisebbrészt magyarázható azzal, hogy az átalakítás annyi bizonytalansági tényezőt tartalmazott, hogy sokan inkább kiszálltak.
Az idén a cégeknek kötelező jelleggel sokat kell áldozniuk a béremelésekre − köszönhetően a 93 ezer forintos minimálbérnek és az ötszázalékos kötelező béremelésnek. Ezt valamilyen részben megoldhatják ugyan a munkaadók a juttatások nyújtásával, ám az valódi megoldást nem ad. A növekedni nem akaró gazdaságban ezt keservesen tudják majd kitermelni a cégek, így az extra juttatások − még ha azok adótartalma töredéke is a bérnek − már nem férnek a keretbe.
Szintén elvehette az idén a munkaadók kedvét az átalakítás zavarossága mellett, hogy a juttatások adóterhe emelkedett. A béren kívüli juttatások után tíz százalék ehót is fizetniük kell, vagyis 19 helyett 31 százalék adót kell fizetni. Főleg a kisebb cégek intézték el ezt úgy, hogy inkább nem is foglalkoztak tovább a cafeteria-rendszer működtetésével, s meggyőzték a munkavállalókat, hogy azt a kis pluszt áldozzák be, s csapják hozzá az összeget a bérhez, mert az egyszerűbb.
