Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az országgyűlés alkotmányügyi bizottsága arra tett javaslatot, hogy januárban - az új alaptörvény életbe lépése után - a parlament dönthessen akár úgy is, hogy a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét összevonják. Az MTI információ szerint az új alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti jogszabályhoz benyújtott módosító javaslat szerint az összevonásról és az új szervezet létrehozásáról sarkalatos törvény rendelkezhetne. A bizottsági előterjesztésről pénteki rendkívüli ülésén dönthet a parlament. A mostani javaslat csak a lehetőségét teremtené meg az összevonásnak - azt később egy másik törvénynek kell kimondania.
Az új szuperszervezet vezetőjét a bizottság javaslata szerint a köztársasági elnök nevezné ki. A javaslat szerint a két jelenlegi elnök Simor András és Szász Károly az új szuperszervezet alelnöke lenne mindaddig, amíg a jelenlegi mandátumuk le nem jár. Az új alelnököket már a köztársasági elnök nevezhetné ki Simor és Szász Károly mandátumának lejártát követően.
Az ügy több mint furcsa, hisz a kormány épp a mai nap folyamán terjesztette be a parlamentnek a jegybanktörvény módosítását. A törvény módosításával kapcsolatos Európai Központi Banki (ECB) vélemény nem ismert, ugyanakkor a mostani bizottsági javaslat még ismeretlen az ECB előtt, így ez összevonás nem is kerülhetett volna napirendre.
Az összevonás lenne a válasz a kor kihívásira?
A módosító indítvány indoklása szerint \"pénzügyi piacok integrálódásával, a banki és az egyéb pénzügyi tevékenység közötti határok elmosódásával új kihívások jelentek meg a pénzügyi szektorban, amelyekre egy lehetséges megoldást jelenthet a pénzügyi intézmények felügyeleti tevékenységének és a jegybanki tevékenységnek az egyesítése. A makroprudenciális felügyelet az országok többségénél a jegybanki feladatok közé tartozik.
A mikroprudenciális tevékenység intézményi kereteit illetően már többféle modell létezik. Több olyan nemzetközi példa is van, ahol a két funkció egy kézben történ ő egyesítésének előnyeire való tekintettel a jegybank látja el mindkét feladatot. Az egységes modell melletti érvek között szerepel, hogy a jegybanki tevékenység során felhalmozódott információk, a jegybank pénzügyi közvetítő rendszerben betöltött szerepe, tekintélye és függetlensége mind a pénzügyi rendszer felügyelete ellátását segítő, hatékonyságát növelő tényezők.
A világ pénzügyi piacain jelenleg zajló folyamatok során kulcsfontosságú lehet a megfelelő információk időben történő átadása, a közös helyzetértékelés, valamint a gyors döntéshozatal. Az egy szervezeten belüli makro és mikro-prudenciális felügyelet megvalósítása megfelelő válasz lehet ezekre az új kihívásokra\" - olvasható az indoklásban.
