Az Autonómok, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ), a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) szakszervezeti konföderációk nőszervezeteinek képviselői és a Régiók Nőhálózata (REGNET) is felemelte a hangját a Munka Törvénykönyvének tervezete ellen - amelynek konzultációs időszaka lezárult és amelyhez az NGM szerint mintegy 150 észrevétel érkezett.
Az érdekképviseletek nyilatkozatban tiltakoznak a munkavállalókat súlyosan érintő szabályok ellen. Ebben annak a nemtetszésüknek adtak hangot, hogy az új Mt. vitaanyagában felvázolt szabályozások minden eddiginél kiszolgáltatottabbá, sőt alattvalóvá teszik a munkavállalót a munkáltatóval szemben. A vitaanyagból kirajzolódó tervezet a nőkre nézve különösen veszélyes, hiszen az ő foglalkoztatásukat az új szabályok jelentősen befolyásolják - fogalmazott Lupkovics Mariann, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) női tagozatának tagja, aki a nyilatkozatot és a konferencián elhangzottakat összegezve elmondta: az érdekképviseleti és civil szervezetek képviselői tiltakoznak az új jogszabályban foglaltak ellen. Azt szeretnék, ha a női munkavállalói jogok az 1992-es törvényben meghatározottakhoz hasonlóan megmaradnának.
Nem családbarát a családbarát kormány?
A konferenciát követő sajtótájékoztatón Székely Hajnalka, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke hangsúlyozta: az új Munka törvénykönyvének tervezete nem egyezik a kormány családtámogatási törekvéseivel. Ezek az elképzelések nem biztos, hogy erősítik azt a szándékot, hogy a munkáltatók minél több fiatal gyermekes szülőt alkalmazzanak. A NOE inkább a pozitív diszkrimináció híve lenne, vagyis a munkáltatók támogatását, ösztönzését szorgalmaznák, amennyiben kisgyermekes szülőt alkalmaznak.
A női érdekképviseletek szerint az új Mt. tervezete két tévképzetre épül: az egyik, hogy a foglalkoztatás rugalmassá tételével kívánja a jogalkotó elérni a régóta óhajtott, de egyre kevésbé elérhetőnek tűnő célt, a foglalkoztatás növelését. A konferencián elhangzottak szerint 2001 óta a szabályozások egyre rugalmasabbá váltak, de nem hozott több munkahelyet.
A másik tévképzet, hogy a munkavállalók és munkáltatók, mint a gazdaságban önálló, egymástól független és akaratukban, helyzetüknél fogva egyenlő szereplők a polgári jogi szabályok szerint alakítják kapcsolatukat, a polgári jog szerinti szerződéseket kötik és a polgári jog szerint járnak el a köztük lévő jogviszony módosításakor, megszüntetésekor és igényeik érvényesítésekor.
Sérelmek és kifogások
Más érdekvédelmi szervezetek kritikáihoz hasonlóan ők is kiemelik és sérelmezik az olyan munkavállalókat védő szabályok eltűnését a tervezetből, mint a felmondási tilalom, a havi munkabérfizetésről elszámolás, a védett kor, és nem utolsó sorban a legfontosabb szakszervezeti jogok (szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye és munkajogi védelme, szakszervezeti kifogás emelése, kollektív szerződés kötésére való kizárólagos jogosultság).
Kifogásolják, hogy a tervezet csökkenti a munkavállalók szabadságát, teljes kártérítési kötelezettséggel sújtja a munkavállalókat, elveszi tőlük a műszakpótlékokat, 300 órára emeli a kollektív szerződés nélküli túlmunka-keretet, szabályaival olyan helyzetet teremt, hogy a munkáltató a lehető legkönnyebben és a lehető legkevesebb költség mellett szabadulhat meg munkavállalójától (pl. végkielégítés fizetésének elmaradása, ha a munkavállalónak magatartására hivatkozással mondanak fel). Emellett arra is felhívják a figyelmet, hogy a tervezet több nemzetközi szabályozást (ENSZ, ILO, EU) is sért.
Ami a nőket legsúlyosabban érinti
A nyilatkozatban foglaltak szerint a munkavállaló nőket legsúlyosabban a felmondási tilalom megszüntetése, a szabadság csökkentése és a kiadásának módja érintheti, különösen azért mert ez a munkáltató egyoldalú meghatározása szerint történhet. A nyilatkozat arra hívja fel a figyelmet, hogy ez a gyermeket vállaló nők számára jelentős bizonytalanságot idézhet elő, hiszen az új tervezet szerint a felmondás akár a gyermek megszületése napjától megkezdődhet. Az érdekképviseletek szerint a gyermeket nevelő nőknek az éveik számával emelkedő pihenőidőre és szabadságra továbbra is szükségük van.
A védett kor megszüntetésével pedig jelentős számú munkavállaló nő kerülhet akár évtizedekre is kilátástalan helyzetbe, hiszen akinek munkaviszonyát felmondják a nyugdíjkorhatárának elérése előtti öt évben, az nemcsak munkát nem fog találni, de megfelelő nyugdíjra sem számíthat - fogalmaz a közlemény. A konferencián felszólalók közül néhányan ezt is a családbarát-ellenes intézkedésként értékelték, mivel szerintük ez is inkább a családok szétzilálása felé hat.
Kimaradt az egyenlő munka egyenlő bér elve
Szabó Zsóka, a Holnapért Alapítvány elnöke, a Régiók Nőhálózata Egyesület (Regnet) alelnöke szerint a dokumentum szembe megy a kormány családpolitikájával, több nemzetközi egyezménnyel, továbbá nem veszi figyelembe a szociális konzultáció eredményét.
Azzal kapcsolatban, hogy a tervezet szembe megy több nemzetközi egyezménnyel, példaként az apák öt napos szülési szabadságát említette: ez eddig államilag finanszírozott volt, most viszont fizetés nélküli szabadságként fog működni a tervezet szövege szerint. Eközben pedig az EU-ban azon dolgoznak, hogy a családon belüli szerepek kedvezőbb megoszlása érdekében a szülői szabadságok keretét bővítsék.
Emellett kiemelte azt is, hogy míg a jelenlegi Mt.-ben benne van az egyenlő munka, egyenlő bér elve, ami szintén egy uniós elvárás, addig az NGM tervezetéből ez hiányzik, és mint mondta, nem is látszik arra hajlandóság a törvény készítői részéről, hogy ezt szeretnék, ha a jövőben is érvényesülne. Ennek kapcsán jegyezte meg, hogy egy felmérésük szerint Magyarországon 18-20 százalék az azonos munkáért nőknek és férfiaknak adott bér közötti különbség. Ez a bérdifferencia egy gyerek esetén 18 százalék, két gyerek esetén 24 százalék, három és annál több gyerek esetén pedig 25 százalék fölé emelkedik. Ezen a helyzeten pedig Szabó Zsóka szerint az új tervezet rontana.
A Regnet alelnöke ugyanakkor megjegyezte, ha az ismert demográfiai gondok mellett inkább támogatni kellene a gyerekvállalást, mintsem a munkajogi védettségeket leépíteni. Összegzésként pedig hangsúlyozta: az Mt. vitaanyaga a kisgyermekes szülőket sorozatosan hátrányos helyzetbe hozza.
