Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Azt a tervezetet, amely megkönnyítené az elbocsátást, csökkentené a szabadságok számát - ami akár a foglalkoztatás bővülését is lelassíthatja - és a végkielégítést, megszüntetné a pótlékokat - a publikálása óta számtalan kritika érte.
A dokumentumot nemcsak szakmai szervezetek és érdekképviseletek kifogásolták, hanem politikusok is, és nemcsak ellenzékiek. A kisebbik kormánypárt, a KDNP részéről Harrach Péter elfogadhatatlannak nevezte az NGM által készített anyagot, amiről néhány nappal a publikálása után Lázár János Fidesz-frakcióvezető azt mondta: a dokumentumot csak munkaanyagnak tekinti.
Az NGM viszont nem. Bár a lap kérdésére, hogy mi ez a dokumentum: vitaanyag, munkaanyag vagy törvénytervezet, nem válaszoltak, az írásban megküldött minisztériumi tájékoztatás egyértelművé tette, hogy utóbbi. Eszerint ugyanis augusztus 5-ig lehet írásban véleményezni a munka törvénykönyve tervezetét, majd \"az észrevételek kiértékelését követően személyes konzultációra is sor kerül az azokat megtevő társadalmi szervezetekkel\".
A minisztériumi válasz kitér arra is: ezeket a konzultációkat követően közigazgatási egyeztetés kezdődik a dokumentumról, \"amelynek eredményeképpen a kormány várhatóan szeptemberben dönt a tervezetről. Ezt követően kerül a törvényjavaslat az országgyűlés elé\" - közölte az NGM az Indexszel.
Hogy a végső törvényjavaslat a mostanihoz képest hány ponton változik, azt természetesen nem tudni. Munkajogászok és szakszervezeti állásfoglalások mindenesetre a tervezetnek több mint húsz pontját kifogásolták. Általánosságban azt, hogy az új munkajogi szabályozás tehát növelné a munkaadók és munkavállalók közötti alkuk súlyát, holott a két fél viszonyrendszere egyenlőtlen, és csökkentené az állami szabályozás jellemzően a munkavállalókat védő szerepét. Így a mainál sokkal kevesebb olyan garanciális elem lenne az új törvényben, ami a munkavállalót védi.
A tervezet több nemzetközi normát is sértene, mondta a Liga és a Munkástanácsok is. Egyfelől azzal, hogy az új törvényben nem kapnának kiemelt munkajogi védelmet a szakszervezeti tisztségviselők, másfelől azzal, hogy a felmondás tényét ezentúl gyes, gyed, táppénz idején is közölni lehet. A tervezetnek ez utóbbi passzusai kapcsán mondta Lázár János, hogy \"olyan szabályozásra van szükség, amely a munkanélkülieknek, a gyermeket nevelő anyáknak, a szülési szabadságról visszatérőknek a munka világába való visszavezetését szolgálja\".
