Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A vegyipari dolgozók kétharmada kedvezőtlennek ítéli meg a több műszakos munkarend egészségére, társadalmi kapcsolataira, családi életére gyakorolt hatásait, minden tizedik dolgozó szerint pedig a munkavégzésére is negatív hatással van − állapítja meg a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete által a tagság körében elvégzett felmérés. A szakszervezet felmérésében közel 2147-en vettek részt, 90 százalékuk termelésben és gyártásban tevékenykedik. A válaszadók 71 százaléka férfi, 29 százaléka nő volt. Az átlagéletkor 44,3 év, míg a munkaviszonyban töltött éveik száma átlagosan 21 év volt. Műszakos munkarendben átlagosan 13 éve dolgoztak.
Az adatok tanúsága szerint a dolgozók aktív tevékenységre (amibe a munkaidő, munkába járás ideje, másodállás, valamint a házimunka ideje is beleszámít) hetente 65−75 órát fordítanak, ami jóval magasabb az 58 órás uniós átlagnál. Vagyis a műszakos munkából adódó egészségügyi és pszichikai megterhelés mellett még jelentős az egyéb kötelezettségekből adódó terhelésük is. A válaszadók 11 százaléka jelezte, hogy másodállása is van. Ez pedig, összevetve például azzal, hogy a műszakos munkarendben dolgozók az átlagnál gyakrabban túlóráznak is, esetükben krónikus alváshiányt jelez, ami már komoly munkavédelmi kockázattal is jár a csökkent koncentrációképesség miatt. A válaszadók közel 40 százaléka számolt be rendszeres havi túlórázásról.
A megkérdezettek több mint kétharmada kénytelen munkaideje alatt elviselni az időjárás viszontagságait, ezen belül 21 százalékuk a műszak egész ideje alatt, míg a fennmaradó hányaduk csak egy részében. A válaszadók háromnegyede szerint fokozottan balesetveszélyes a munkája, 68 százalékuk szerint pedig jelentős fizikai megterhelésnek van kitéve a munkaideje alatt. Az automatizálás ellenére ugyanis még mindig jelentős szerepe van a vegyiparban a kézi anyagmozgatásnak. A műszak egészében 51, egy részében 32 százalékuk leginkább fokozott pszichés terheléssel számol, ami elsősorban a felelősség vállalásából, az időkényszerből és a gyors munkaritmus okozta problémákból ered. Jelentős a munkavállalók szerint a pszichoszociális kockázati tényezők − nem megfelelő munkaszervezés, irányítási problémák, családi gondok, ingázás − hatása is, a műszak teljes idejében 43, egy részében a megkérdezettek 21 százaléka érzékelte.
A munkavállalók kétharmada szerint a váltóműszak, az éjszaki munka túlzott idegi és érzelmi megterhelést okoz, ami kezdetben lelki teherként, kimerülésérzésként jelentkezik. Ebből adódóan a krónikus fáradtság és az alvás-ébrenlét zavara a dolgozók 81 százalékánál jelentkezik, szemben az unióban mért 70−73 százalékos aránnyal. A szakszervezet felmérésében ez a munkarend a dolgozók 62,5 százaléka számára stresszt kiváltó tényező, szemben az unió 58 százalékos átlagával. Mintegy 38 százalékuk egyáltalán nem is tudta megszokni a műszakos munkát. Munkaidejük alatt a dolgozók 44 százaléka jelentősen, 53 százaléka közepesen fárad el. Ez pedig az alváshiánnyal együtt erőteljesen csökkenti a munkavégzés hatékonyságát, a teljesítményt és növeli a hibázás, illetve a munkahelyi balesetek előfordulási valószínűségét. A válaszadók 33 százalékának volt már ebből kifolyólag munkabalesete, 12 százaléknak üzemi úti balesete, 8 százalékuk pedig foglalkozási megbetegedést említett. A hivatalos munkabaleseti statisztikákban azonban ennek alig van nyoma. A válaszadók 57 százaléka szerint a műszakos munkarend és az ebből következő fáradtság miatt vannak egészségügyi problémái.
A szakszervezet ezért az éjszakai munkavégzés lehetőség szerinti csökkentését, valamint a dolgozók biológiai ritmusához jobban igazodó munkarendtervezés bevezetését sürgeti. Továbbá szeretné elérni, hogy 8 óránál hosszabb műszakok ne lehessenek, a műszakok alatt pedig több szünetet lehessen tartani, továbbá azt is, hogy a munkaadók mérsékeljék a túlórák számát és javítsák a munkakörülményeket. Kérdéses persze, hogy mindez mennyire van összhangban a munka törvénykönyvének legutóbbi módosításával, ami egyrészt a munkaadók számára rugalmasabbá teszi a munkaidőkeret alkalmazását, másrészt megengedi, hogy a túlórákat szabadnapban is ki lehessen adni.
| Javaslat | Arány (százalék) |
| Anyagi elismerés | 15 |
| Korkedvezmény | 32 |
| Szabadnap | 9 |
| Jobb munkaszervezés | 5 |
| Jobb munkafeltételek | 22 |
| 36 órás munkarend | 17 |
Forrás: VDSZ
