Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Politikai döntésre van szükség ahhoz, hogy milyen irányba haladjon tovább a törvényalkotás, mert az agrárkamarával kapcsolatban viták vannak, azonban nem húzódhat tovább a rendszer átalakítása - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a mai küldöttközgyűlésen. A Napi Gazdaság Online értesülése szerint a múlt héten elvben szerepelt az iparkamarai törvény tervezete a kormányülés napirendjén, azonban a hiányzó agrárkamarai tervezet miatt Orbán Viktor miniszterelnök levette a napirendről.
Parragh szerint jelenleg két lehetséges megoldás közül választhat a kormány: az egyik, hogy a kereskedelmi és iparkamara átalakításáról megszületne a parlamenti döntés, az agrárkamara kérdését pedig később rendeznék, a másik variáció szerint pedig, ha olyan sok közös terület van a kereskedelmi és iparkamara, valamint az agrárkamara között, akkor egy gazdasági kamarát kell létrehozni.
Információink szerint a legvitatottabb terület az élelmiszeripar és a kereskedelem hovatartozása, utóbbiakat ugyanis az agrárkamarai tervezet egyértelműen saját hatáskörben kívánja kezelni, hogy a termékpályák vertikális integrációjával erősíteni lehessen az ágazaton belüli érdekegyeztetést. Ezekről minél előbb döntést kell hozni, hogy a második félévben létrejöjjön, és 2012 január elsejétől már működjön az új kamarai rendszer - tette hozzá az MTI-Eco tudósítása szerint Parragh László.
Arról egyelőre nincs hír, hogy a jogalkotásért felelős nemzetgazdasági tárca melyik megoldás mellett teszi le a voksát. A tárcánál, bár választ ígértek, legutóbb múlt péntekre, lapunk többszöri érdeklődésére, telefonos és írásbeli megkeresésére sem szolgáltak érdemi felvilágosítással azzal kapcsolatban, hogy egyáltalán megfontolják-e az egységes gazdasági kamaráról szóló jogszabály kidolgozását.
Információnk szerint továbbra is az egyik legvitatottabb kérdés az ipar és kereskedelmi kamarai tervezettel kapcsolatban, a kereskedelmi üzletek nyitásának engedélyhez kötése mellett az, hogy számos esetben túlzottan is nagy betekintést és adatkezelési jogosultságot kaphatnak a cégadatokba. Egyelőre az sem tisztázott, melyek lennének azok az állami-közigazgatási feladatok, amelyek ellátását átvállalhatná a kamara - persze megfelelő állami finanszírozás biztosítása mellett. A törvényjavaslat ugyanis nem bocsátkozik részletekbe ezzel kapcsolatban - Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pedig egy korábbi sajtónyilatkozatában pedig már utalt arra, hogy erre a témakörre nem tér majd ki a törvénytervezet társadalmi vitája sem.
