Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Napi Gazdaság hétvégi számának cikke
A már megfelelő technológiával, gépparkkal rendelkező nagy cégek döntő többsége nem fél attól, hogy az uniós előírásokhoz igazodva néhány hónap múlva ismét szigorodnak a hazai hulladékkezelés és -feldolgozás szabályai. A kisebbek viszont − amelyeket már alaposan megszűrt a tavalyi regisztrációs kötelezettség − attól tartanak, hogy teljesen kiszorulnak a piacról. A Magyar Fémhulladék-forgalmazók és -feldolgozók Szövetségének adatai szerint a regisztrációt követően csupán 700 cég maradt talpon.
Az ágazat szereplőinek döntő többsége úgy véli, bár egy-két előíráson lehetne finomítani, a szabályok szigorítása nem ártott a legálisan működőknek − más kérdés, hogy számos vállalkozást a feketegazdaság irányába terelt. A legnagyobb gond továbbra is a fémlopások melegágyát jelentő illegális felvásárlással és kereskedelemmel van, ezeket a romló életviszonyok és az emelkedő árak miatt nem sikerült visszaszorítani. A lopott, illegálisan felvásárolt fémhulladék egyre jelentősebb részét külföldön, elsősorban Ausztriában, Szlovákiában és Olaszországban értékesítik. (Ez a három ország a legális hazai fémhulladékexport legnagyobb felvevőpiaca is.)
A MÁV több, korábban bezárt szárnyvonalon csak úgy tudta újraindítani a közlekedést, hogy pótolták az ellopott síneket, váltókat, jelzőberendezéseket, de nincsenek biztonságban a temetők és a közparkok sem. Az egyik somogyi faluban a közelmúltban több tucat fémből készült feszületet vittek el a sírokról, de már a többtonnás munkagépeket sem lehet a föld szélén hagyni, mert órákon belül lábuk kél. A közép-dunántúli régióban a közelmúltban alig hét hatósági ellenőrzés során több mint 20 tonna fémet foglaltak le, de Fejér megyében már arra is volt példa, hogy egyetlen telephelyen 13 tonnát találtak. A dél-dunántúli víz- és csatornaszolgáltató cégek arról panaszkodtak, hogy havonta akár több százezer forintot is kénytelenek költeni az öntöttvas csatornafedelek pótlására. Pécsett a közelmúltban több olyan időszak is volt, amikor ez már a közlekedés biztonságát is veszélyeztette. Farkas József, az Észak-magyarországi MÉH Zrt. vezérigazgatója lapunknak elmondta, a nagy cégek többségéhez hasonlóan ők is felkészültek arra, hogy októbertől már az uniós előírásoknak megfelelően vegyék át kezeljék, tárolják, osztályozzák és szállítsák tovább a vasat, a rezet és az alumíniumot. Mindemellett elkezdtek készülni arra is, hogy az előírások hamarosan további termékekre, például a papírra is vonatkoznak majd. Farkas hozzátette, a tavalyi és az idei szigorítások egy részének jelentős pénzügyi, beruházási vonzata is van, amelyet nem könnyű kigazdálkodni, ám összességében az ágazat tisztulásához vezethet.
A Veszprém és Zala megyében több felvásárló telepet is működtető Szabó Tamás szerint a \"kicsik\" mindinkább két tűz közé szorulnak. Egyrészt nagyon nehezen tudnak eleget tenni az egyre szigorodó előírásoknak, másrészt nem tudják felvenni a versenyt a pajtákban működő illegális kereskedőkkel, miközben a hatóságok is leginkább őket \"abajgatják.\" Az új uniós szabályokat csak újabb beruházások megvalósításával, osztályozók, bevizsgálók építésével és a létszám növelésével tudnák betartani, miközben a tavalyi regisztráció is hatalmas terheket rakott rájuk, az adminisztrációval, a hatnapos tárolási idővel már most alig tudnak megbirkózni. Szabó hozzátette, egyelőre vizsgálják, hogy miként és főként miből tudnak majd eleget tenni az újabb elírásoknak, de az sem kizárt, hogy becsukják a boltot, mert nem akarnak a hatóságok és a bűnözők kereszttüzébe kerülni.
