A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke
Annak ellenére, hogy a KSH kedden a vártnál magasabb inflációról számolt be, az erősebb árnyomás a maginflációba is begyűrűzött, amire már a jegybank is érzékenyebben reagál. A jelenlegi alapkamattal teljesülhet 2012 végére a 3 százalékos inflációs célszint, egyetlen, a vártnál gyengébb hónap ellenére is − véli Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.
Több csalódást keltő hónapra lenne szükség ahhoz, hogy az MNB elgondolkodjon a kamatemelés lehetőségén, ráadásul a legutóbbi kamatdöntő ülés óta a forint komolyan erősödött. Egyetlen ponton jelentkezhet az infláció a döntés során: a jegybank jellemzően hangsúlyozza a kamatemelés, illetve -csökkentés irányába mutató kockázatokat, nem kizárt, hogy az enyhítésre utaló kockázat eltűnik a közleményből − fogalmazott az elemző. A monetáris tanács döntése előtti eszmecsere során előkerülhet az infláció, azonban nem valószínű, hogy felmerülne a kamatemelés eshetősége − véli Török Zoltán, a Raiffeisen szakértője, hozzátéve: a kamatcsökkentési lehetőségekről vélhetően nem fog szó esni.
A szakértők alappályái jellemzően nem számolnak idén kamatváltoztatással, de a kockázatok mindkét irányba jelentősek − erről hasonlóan vélekedik az MNB inflációs jelentése is. Ha a forint tovább erősödik, nem áll meg a cds-jegyzések olvadása, a kormány pedig megtölti tartalommal a Széll Kálmán tervet − és a hitelminősítők is leveszik a negatív kilátásokat a magyar hitelbesorolásról −, elképzelhető az év végi vágás − véli Török. Ha a következő 2-3 hónapban is rosszabb inflációs adat érkezik, a nyár folyamán szigorítás is elképzelhető. A nyár első hónapjait nevezte vízválasztónak Suppan is, az új mezőgazdasági terméseredmények hatása először a június−júliusi inflációs adatban jelentkezik. A jobb adatok hatására megállhat a drágulás vagy megkezdődhet a dezinfláció. Komolyabb problémákhoz vezethet, ha ez nem következik be, és az erősebb forint hatása sem jelentkezik a fogyasztói árindexben.
