A lapunk által megkérdezett elemzők egyöntetűen úgy vélik, hogy a kiadási oldal tervezett reformjaira - a tömegközlekedés, a gyógyszerkassza, a rokkantnyugdíjak és a munkanélküli ellátás terén - szükség van.
Ezek kötelező feladatok, meg kell őket csinálni - fogalmaz egyenesen Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az Index által közölt tervek kapcsán. Van több olyan lépés, ami korábban már felmerült, ám eddig a szükséges politikai akarat nem volt meg ezekhez. Ilyen például a 65 év felettiek utazási kedvezményének újragondolása. Ez sok sérelmet okozhat, ám be kell látni: Magyarország nem Svédország, nincs keret az ilyen kedvezményekre. A kemény lépések időzítése vélhetően a gazdaság növekedésével függ össze - véli Suppan. Korábban a recesszió által sújtott környezetben a kormány nem vállalkozott ilyen kiadás lefaragásokra, ám azzal, hogy beindult a gazdaság növekedése, az embereket is kevésbé terhelik le ezek a lépések.
Szondázzák az érdekcsoportokat?
Minden olyan lépés biztató, ami visszafogja az állam költekezését - véli hasonlóan Samu János, a Concorde szakértője. Az elemző szerint nem kizárt, hogy tudatos szivárogtatásról van szó a kormány részéről. Az érdekcsoportok reakciói alapján már a hivatalos bejelentés előtt lehet esetleg finomítani a terveken - véli a szakértő.
A tervezett reformcsomag javarészt a kiadási oldal csökkentésére koncentrál, ám a bevételek emelése is szóba kerül. A tervek szerint a bankadó - ugyan más név alatt - de évi 60 milliárd forint értékben fennmarad 2012 után is. A költségvetéshez készített kitekintésben már szerepelt ez - hasonlóan a válságadókhoz - ezért ez nem okoz különösebb meglepetést - véli Samu. Nem jó hír viszont, hogy fennmarad ez a típusú sarc, de ha a tervezett uniós szintre vinnék le, az jobb lenne - tette hozzá Suppan. Ám az kérdés, hogy míg a kormány a költségvetésben szeretné elszámolni az adóbevételt, addig az uniós tervek szerint ezek az összegek egy bankmentő alapba áramlának.
Kedvező intézkedéseket látnak az elemzők
Jó hír, hogy a kiadás oldali lefaragások nagyobb szerepet kapnak, mint a bevételek növelése - mondta Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője. A bevételi oldal pedig inkább az adóalap szélesítésére koncentrál, mintsem a kulcsok emelésére - tette hozzá.
A szakértők szerint a kedvező kiadási oldali intézkedéseket az eddig megismert lépéseken túl viszont még lehetne bővíteni. A közigazgatás reformja már korábban szóba került, egyelőre ez nem látszik az eddig megismert tervek között - mondta Samu. Voltak korábban olyan kormánypárti kijelentések, hogy nem minden önkormányzathoz kell például apparátus - emlékeztetett az elemző.
A Takarékbank elemzője az oktatást és az egészségügyet emelte ki, azonban egyik szektorból sem lehet pénzt kivenni. Ez alól talán egyedül pont az említett gyógyszerkassza képez kivételt, ám a hatékonyság növelése elkerülhetetlen.
A Raiffeisen elemzője a részletek hiányát emelte ki, illetve véleménye szerint további 100 milliárd forintokkal lehetne emelni a megtakarításokat. Azonban az mindenképp üdvözlendő: a reformtervezet egy egységes irányvonalat képvisel, a munkát részesíti előnyben a paternalista, gondoskodó magatartással szemben.
Béke, béke
A kormány - a korábbi magatartásával ellentétben - most mindent megtesz annak érdekében, hogy ne legyenek nézeteltérések a nemzetközi szervezetekkel és a piacokkal - figyelembe véve azt is, hogy egyetlen fokozattal vagyunk a bóvlikategória felett mind a három jelentős hitelminősítőnél.
Az eddig megismert tervek miatt nem is kell szégyenkezni, ez ellen nem emelhetnek kifogást a szervezetek, hiszen az IMF már korábban is ilyen jellegű lépéseket javasolt Magyarországnak - véli Török. Magyarországnak idén négymilliárd euró kötvényt kell értékesíteni a nemzetközi piacokon, egy jó programnál nem is kell jobb marketing a sikeres kibocsátáshoz - tette hozzá Samu.
