A magyar gazdasági élet a jövő év első felében - ezen belül is az első negyedév során - hasonlóan az őszhöz korántsem lesz unalmas, ráadásul több olyan esemény is történhet, ami akár vízválasztónak is bizonyulhat a jövőt illetően, és nagyban befolyásolhatja a gazdaság kilátásait, a nemzetközi pozíciónkat.
Mi lesz a reformcsomaggal?
Az egyik legnagyobb várakozás a február végén bejelentendő strukturális reformcsomagot övezi. Piaci elemzők, szakértők jó ideje hangoztatják: a gazdaság jelenlegi állapotában nem fenntartható, mindenképpen szükség van a kiadási oldal átfogó reformjára. A reformcsomagról már néhány részlet ismert.
Matolcsy György nemrég jelentette ki: ahhoz, hogy meglegyen 2013-tól a költségvetés egyensúlya, 600-800 milliárd forintos megtakarítást érnének el a munkaerő-piaci alapnál, a gyógyszerkasszánál és a szerkezeti reformok segítségével. A rokkantnyugdíjasok helyzetét is átvizsgálják és a közlekedési vállalatok reformjait is végrehajtják. Ezt februárban jelentik be és 2012 végéig végrehajtja a kormány.
Ezzel a reformcsomaggal kapcsolatban sok elemző véleménye végletes: amennyiben elnyeri a piacok tetszését, a cds feláraink azonnal zuhanásnak indulhatnak, a forint beerősödhet, csökkenhetnek az állampapírhozamok. Ha nem sikerül átütő programot letenni aztalra, akkor már nem sok minden menthet meg minket a bóvli kategóriába történő leminősítéstől.
Három út áll a magyar gazdaságpolitika előtt - véli Tardos Gergely, az OTP Bank vezető elemzője. Az optimista forgatókönyv szerint megvalósulnak a várt reformok. A pesszimista forgatókönyv értelmében a kormány folytatja a fűnyírószerű megvágásokat: ebben az esetben 2-3 százalékos gazdasági növekedés érhető csak el, ami nem oldja meg az ország gondjait.
A legrosszabb esetben a kabinet költekező politikát folytathat, miközben nem áll le az adókiengedéssel. Ennek hosszú távú negatív következményei lehetnek - véli Tardos. A megoldás egy ilyen esetben az adósság elinflálása lehet - ami magas inflációhoz és gyenge forinthoz vezet - vagy újra vissza kell térnünk az IMF védőhálója alá - tette hozzá a szakértő.
Monetáris Tanács: jogosak a félelmek?
A másik, komoly piacmozgató hatással járó intézkedés a jegybanki monetáris tanács átalakítása lehet. A jelenleg héttagú testületből négy tag mandátuma március 1-vel lejár. A hatályos törvények értelmében az MNB elnöke tesz két tagra javaslatot, de a kormány tervei szerint mind a négy tagot a parlament jelölné a jövőben. Ezzel a kormánypárti többség átvenné az irányítást a monetáris politika felett, ami sértheti a jegybanki függetlenség elvét.
A jegybank jelenleg kamatemelési ciklusban tart - legutóbb hétfőn szigorították 25 bázisponttal, 5,75 százalékra az irányadó rátát - és az elemzők szerint februárig még egy, legfeljebb két lépésben 6-6,25 százalékra emelkedik az alapkamat. Alapvetően a kínálati oldali költségsokkokra - energia- és élelmiszerárak - nem kellene kamatemeléssel reagálnia egy jegybanknak, ám Magyarországon a történelmileg magas infláció, valamint a gazdasági szereplők ár- és bérdöntéseinek nem szabályozott volta miatt szükség van erre - véli az OTP Bank elemzője.
Egyetértenek a szakértők abban, hogy márciustól az új összetételű tanáccsal részben megváltozik a monetáris politika, az viszont kétségtelen: a jegybanki mozgástér továbbra is szűkös. A tartás a minimum, ami az új tanácstól elvárható - fogalmazott Samu János, a Concorde elemzője.
Talán beleférhet esetleg egy-egy vágás, amennyiben az inflációs kockázatok nem fokozódnak tovább, valamint elképzelhető, hogy nem konvencionális lépésekről - például mennyiségi lazításról - dönt a tanács - tette hozzá az elemző. Ugyanakkor, korántsem biztos, hogy a kormány eléri célját, azaz a monetáris enyhítést. Ha az új tanács megpróbálkozik az erőltetett vágással, annak könnyen erős forintgyengülés lehet a velejárója, ami később visszakozásra késztetheti a testületet - véli Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő elemzője.
Az infláció makacsul tartja magát
A novemberben megkezdett emelési ciklus melletti és az esetleges kamatenyhítés elleni érveket az inflációs kilátásokban kell keresni. Az élelmiszerek és az energiaárak, a válságadók, a januártól életbe lépő szja enyhítések, a minimálbér 4-6 százalékos emelése mind felfelé mutató inflációs kilátásokkal járnak 2011 első felében.
A novemberi 4,2 százalékos fogyasztói árindex hasonlóan alakulhat decemberben is, januártól viszont a bázishatások miatt esésen megy keresztül a drágulás üteme: az elemzők szerint 3,8-4 százalék lehet az infláció az év első hónapjában, ami a bázishatásokkal magyarázható - idén januárban jelentősen emelték a jövedéki adót, ami 2011 első hónapjában ennél jóval szerényebb mértékű lesz.
Ezt követően lassan, egy-egy tizeddel változhat az infláció üteme, júniusra 3,5 százalékra csökkenhet a drágulás üteme az optimista előrejelzések szerint, de valószínűbb, hogy 4 százalék körül ragad be a pénzromlás üteme. A jegybank is úgy számol, hogy 4 százalék lehet a második negyedévben az infláció mértéke, ami majd csak lassan olvad 3,8 százalékra az év végére.
A növekedési kilátások egyre jobbak
A reálgazdaság oldaláról ugyanakkor jól alakulhat az első félév. Az elemzői és jegybanki várakozások szerint 2,4-2,7 százalék körül alakulhat az első félév GDP növekedése. Az idei harmadik negyedévben enyhén már megjelent a hazai fogyasztás bővülése, ez éves alapon már egyre komolyabb méreteket ölthet az első félév folyamán - véli Samu János.
A költségvetési expanzió - főként az szja változások - hónapról-hónapra fokozatosan jelennek meg, ezért a második félévben lesz már komolyabb hatással a növekedésre, egy 3 százalék körüli bővülés sem zárható ki az év második részében - tette hozzá a szakértő.
A munkaerő-piaci folyamatoknál is enyhülő trend várható, ugyanakkor a munkanélküliségi ráta csak lassan javulhat. Az októberig vett három hónapban 10,9 százalék volt az állástalanok aránya. A feldolgozóipari keresletbővülés hatására a szektorban a munkaerő iránti kereslet is egyre erősebb lehet - mondta Samu. Ezt ugyanakkor ellensúlyozza, hogy a reformcsomag várhatóan a közszféra leépítéseiről fog rendelkezni. Ezek alapján, a félév végére néhánytized százalékponttal 10,6-10,7 százalékra csökkenhet a munkanélküliségi ráta.
Hogy reagálhat minderre a forint?
A szakértők abban nagyrészt egyetértenek, hogy fél év múlva is a jelenlegihez hasonló, 270-280 forintos sávban mozoghat az euró árfolyama. A fundamentumok oldaláról a beragadó infláció, a várhatóan apadó külker mérlegtöbblet, a gazdaságpolitika részéről pedig az általános kiszámíthatatlanság, a transzparencia hiánya, a kontroll intézetek megszüntetése, átalakítása ugyanakkor gyengülő pályára állíthatja a forintot - véli Bebesy Dániel.
Ez a leértékelődés akár pánikszerű is lehet, ha a leendő monetáris tanács meggondolatlan manőverekbe kezd. Nyomás a nemzetközi színtérről is érkezhet: az eurózóna adósságválsága feltehetően fokozódik majd januártól, és ez a belső problémák miatt hirtelen elszálló forinthoz is vezethet. Ez akár a gazdaságpolitikára is komoly hatással lehet, hiszen Magyarországon nem először lenne példa arra, hogy a gyengülő forint gazdaságpolitikai fordulatot kényszerít ki - fogalmazott a szakértő.
