Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kormány ismét megteremti a szabad szellemi foglalkozású orvosi jogállást - mondta el Mikola a pénztárkonferencián tartott előadásában. Ez azt jelenti, hogy az ilyen státuszú orvosok külön díjtételekért - amelyeket a meghozandó törvény végrehajtási rendelete tartalmaz majd - gyógyíthatnának a kórházakban. A volt egészségügyi miniszter hangsúlyozta, hogy az ilyen gyakorlatot követő országok gyakorlata egyértelműen azt mutatja, hogy így szinte automatikusan megszűnik a hálapénz, de a félfeudális, paternalisztikus rendszer - ami jelenleg jellemzi a hazai egészségügyet - is.
A szakember hangsúlyozta, hogy megfelelő színvonalú egészségügy csak akkor képzelhető el, ha a finanszírozás az eszközpótlási hányadot, sőt némi fejlesztési forrást is tartalmaz. Jelenleg azonban a számok azt mutatják, hogy egyre távolodunk a szolidaritásra épülő bismarcki modelltől és haladunk az állami gondoskodás angol mintája felé. Az egészségbiztosítási kasszánál ugyanis már a források fele kényszerűen a költségvetésből származik. A közigazgatási reform így Mikola megfogalmazása szerint derékba kapja az egészségügyi rendszereket. Ennek része a megyei (50 milliárd forintos éves költségvetéssel rendelkező) kórházak állami kezelése.
A magánnyugdjpénztárakkal kapcsolatos fejlemény - állította Mikola (aki jelezte azt is, hogy a konferencia szervezői külön kérték, hogy térjen ki erre a kérdésre) - semmi ahhoz képest, amit most az egészségügy terén kell megoldani.
Mindebből az is következik, hogy a nemzetközi trendeknek megfelelően meg kell majd határozni, mit is tartalmazzon a kötelező egészségbiztosításért járó alapcsomag. Mikola példaként említette a reumakezeléseket, amelyek kieshetnek ebből a körből. Itt lépnének be az önkéntes egészségpénztárak, amelyek segíthetnének a differenciált igények kielégítésében.
A volt miniszter némiképp vészjóslóan kiemelte: a jelenlegi adatok szerint az egészségkasszákból fedezett kiadások 85 százaléka a multinacionális gyógyszer gyártókat gyarapítja, és sajnálkozóan megjegyezte, hogy a hazai gyógyszerforgalomnak már csak 30 százalékát jelenti a Hungaropharma, amelyen keresztül az állam képes valamilyen módon hatni a piacra. A népegészségügyi helyzet javítására, ami elengedhetetlenül szükséges lenne a hazai lakosság mostani állapotában, csak töredék pénz jut.
Az egészségpénztáraknak, amelyek jelenleg szinte csak pénzügyi szolgáltatók, meg kell találniuk ezen a téren a szerepüket. Ebben az esetben pedig - hangsúlyozta a volt miniszter - adókedvezmények, de más terén is számíthatnak a támogatására.
