Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A bankszövetség elnöke, az MKB elnök-vezérigazgatója elsősorban a bankokat sújtó kormányzati intézkedésekről beszélt. A bankadóval kapcsolatban hangsúlyozta: az rövid távon megoldás lehet, de a közép távon okozott sérülésekkel is kellene foglalkozni. A növekedési pályához ugyanis a reálgazdaságnak szüksége van finanszírozásra. A GDP egy százalékos növekedéséhez - állította Erdei - a hitelállomány három százalékos bővülésére van szükség. Az árfolyamszűrt adatok szerint azonban már most is hitelszűkülés érzékelhető.
A kilátások pedig hosszabb távon is meglehetősen aggasztóak. Az új szabályozási rendszer (Bázel III.) mindenképpen európai növekedési áldozattal jár majd. A bankok 500-700 milliárd eurós pótlólagos tőkeszükséglete az unióban 0,5 százalékkal csökkenti a GDP-t.
Mindez alapján tartósan elhúzódó stagnálás is jöhet. Közben a tőkeelőírások erős nyomást gyakorolnak arra, hogy a bankoknál levő megtakarítások mind nagyobb arányban fedezzék a kihelyezett hiteleket. Ennek következménye a belföldi megtakarítások növelésének igénye, amennyiben azonban ennél korlátokba ütköznek a bankok (ami a bizonytalanság miatt logikusan adódik), akkor a kihelyezéseket visszafogása.
Magyarországot mindez - derült ki az elnök szavaiból -még kedvezőtlenebbül érinti, hiszen a felzárkózó gazdaságok logikusan jobban külső finanszírozásra utaltak, itt a betétekkel kevésbé lehet fedezni a hitelkiheylezést. Emellett az itteni bankokat az újabb és újabb szabályozások is igen kedvezőtlenül érintik. Ha elmegy a kedve a bankoknak a jelzáloghitelezéstől, amihez már nagyon közel állnak, akkor meglátjuk hány új lakás épül ebben az országban - állította Erdei. Mint kijelentette: még egy kis szabályozás a jelzálogpiacon és nem lesz lakáshitelezés.
További kockázatot jelenthet, ha a megtakarítási hajlandóságot a kormányzat különböző intézkedéseivel akaratlanul is csökkenti. A magánnyugdíjpénztári befizetések 14 hónapos felfüggesztése miatt az öngondoskodás eszméje is sérülhet. Erdei szerint kérdés, hogy most alkotmányos keretek között folyó államosítás, vagy rövid távra szóló költségvetési kiigazítás zajlik-e.
