Az IMF szerint a magyar kormány által eddig bejelentett intézkedések nyomán nem sikerülne 3,8 százalékosra csökkenteni a költségvetés GDP-arányos deficitjét. A Valutaalap számításai szerint a már meghirdetett lépéseken túl a kalkulált hiány további 0,3 százalékpontos lefaragására lenne szükség.
Christoph Rosenberg utalást tett arra vonatkozóan, hogy a 2011-es költségvetés deficitcélja sem alku kérdése, a hiány 3 százalék alá szorítására vonatkozó vállalást épp úgy tartni kell, ahogy az idei célszámot is. A Nemzetközi Valutaalap küldöttségének vezetője úgy fogalmazott, ez Magyarország kötelezettségvállalása, nem pedig egyik vagy másik kormányé.
A hiánycél elérésének módja körül is nézetkülönbségek lehettek a kormányzat és a Valutaalap között, hiszen az IMF és az EU is felrótta a magyar kormánynak azt, hogy ad-hoc lépésekkel kívánja teljesíteni a vállalásait (itt elsősorban a bankadóra utaltak), ahelyett, hogy a hosszú távú szerkezeti átalakításokat folytatná. Az IMF-delegáció szerint a 2011-es hiánycél teljesítését lehetővé tevő reformok egyelőre kidolgozatlanok, a Valutaalap pedig azt várja, hogy erre vonatkozóan részletes tájékoztatást kapjon a kormánytól.
Asztalbontásra feltételezhetően mégis a bankadóval kapcsolatos nézetkülönbségek miatt került sor. Az IMF-nyilatkozat egyetlen egyértelmű(en negatív) állásfoglalása ugyanis
épp ennek kapcsán született, s Rosenberg a Reutersnek nyilatkozva is külön kitért erre a kérdésre.
Szerinte a bankadó nem azért rossz, mert a bankokat sújtja, hanem mert a gazdaság kilátásait is rontja. Az IMF szakértője azzal érvelt, hogy a pénzintézeket megadóztatása rontja azok hitelezési hajlandóságát, s ezzel a fellndülés lehetőségeit is csorbítja. Az IMF-delegáció vezetője szerint ráadásul a különadó miatt a bankok kivonhatják forrásaik egy részét a magyar gazdaságból, ami a pénzügyi stabilitásnak is árt.
