Ahogy ez a korábbi adatokból is látszott, a gazdasági növekedést egyértelműen az exportra termelő ipar hajtotta, miközben a belpiacokra termelő ipar teljesítménye még mindig nem elég megnyugtató - mutatott rá Barta György, a CIB bank makroelemzője. A beruházások intenzitása ugyan még mindig gyenge, ám a növekedést az alacsony kapacitáskihasználtság sem indokolja Barta szerint.
A felhasználási oldal számai szerint a lakossági fogyasztás visszaesése mérséklődött, ám a hiteldinamika továbbra sem meggyőző, így a CIB nem változtat az idei évre vonatkozó stagnáló kiskereskedelmi forgalomra vonatkozó előrejelzésén.
Elmossa a víz a kedvező kilátásokat?
A kibocsátási oldal adataiból kiderült, hogy az építőipar helyzete továbbra is aggasztó, a szektort egyedül az uniós projektek tartják életben, s a későbbiekben is várhatóan csak a rendkívül alacsony bázisadatok miatt látszik majd javulás. Barta szerint az építőipar talpra állásához legalább két évre lesz szükség, hacsak a Fidesz-kormány nem kezd az 1998-2002 között tapasztalthoz hasonló, nagyarányú ösztönzésbe. Az aktivitást fokozhatja a következő negyedévben az árvíz utáni újjáépítési kényszer, de a válság miatt befagyott lakóingatlan-építések lassú újraindulása is kedvezően befolyásolja majd a mérleget.
Épp a rendkívül súlyos árvíz jelentheti a legnagyobb kockázatot az idei növekedési kilátásokra vonatkozóan Suppan Gergely, a Takarékbank makroelemzője szerint, aki az első negyedévi GDP-adat első közlését követően 1,4 százalékosra javította éves növekedési előrejelzését. A mezőgazdaság hozzáadott értéke a magas bázis miatt volt negatív az első negyedévben, hiszen az agrárium kifejezetten jó évet zárt tavaly, ám az árvíz hatásai egyelőre beláthatatlanok, s akár az egész forgatókönyvet boríthatják.
Az adócsökkentés jó lesz, ha lesz...
A CIB előrejelzése szerint a GDP-növekedés alapjául szolgáló export dinamikája mérséklődni fog az év második felében, s az import növekedése is csökkentheti a nettó számokat. Barta György 2010-re enyhén pozitív GDP-adatot vár, ám úgy véli, a régiós államokkal, - elsősorban Lengyel- és Csehországgal - szembeni növekedési deficitünk az idén is fennmarad.
Az Orbán Viktor által kedden bejelentett tervek kapcsán Barta számos kockázatot lát; a szakértő szerint még ha meg is valósul jelenlegi formájában a kormány szja- és nyereségadó-csökkentési terve, annak hatásai legkorábban 2011-től érvényesülhetnek, ám azok mindenképp kedvezők lesznek. A növekedést veszélyeztető tényező lehet azonban a bankadó, amely mindenképp lassítja majd a hitelnövekedést. A közszférában bejelentett elbocsátások rövid távon szintén negatív hatással járnak majd.
Barta kiemelte: ha a kormány szigorú fiskális politikát követ, úgy a monetáris ösztönzésnek további teret engedhet, ami viszont mindenképp kedvező hatással lehet Magyarország kilátásaira.
Bőven meglesz a hiány
Suppan Gergely szerint amennyiben a Fidesz-kormány a kedden bejelentett 29 intézkedést maradéktalanul képes lesz megvalósítani, úgy 3,8 százalék alá is visszaszoríthatja a költségvetés GDP-arányos defiticjét. A kormányfő által bejelentett szerkezet-átalakítások ráadásul a versenyképességet is javíthatják, így nem valószínű, hogy azokat megtorpedóznák a Magyarországnak 2008-ban hitelt folyósító nemzetközi szervezetek, vagy akár az EU (ahogy azt a Commerzbank szerdán kiadott jegyzetében hangsúlyozta). A Takarékbank szakembere felhívta a figyelmet arra is, hogy számos tervezett intézkedés - többek között az államigazgatás, illetve az egészségügy átalakítására vonatkozó javaslatok - még nem került napvilágra; a kormány ezek segítségével is helyrebillentheti a költségvetés most meghirdetett programja miatt kialakuló esetleges egyensúlytalanságait.
A Fidesz akciótervében a legnagyobb növekedési kockázatot a pénzügyi szektorból beszedni kívánt 200 milliárd forintos tétel jelenti. Suppan szerint ez ugyan rövid távon hitelszűkét okozhat, ám a tervek szerint épp ezzel a tétellel teremtenék meg az adócsökkentés fedezetét. A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a hitelezés visszafogása miatt számos kritikával illetett bankoktól elvett pénz fogyasztásnövelő hatású lehet, sőt, az MNB által kulcsfontosságúnak tartott megtakarítási hajlandóságot is élénkítheti, hiszen köztudomású, hogy az adórendszer átalakítása épp a legnagyobb megtakarítónak számító középosztálynak kedvez.
A magyar gazdaság kilátásait leginkább befolyásolni képes nemzetközi hatásokról szólva Suppan elmondta: az eurózónát sújtó bizalmi válság hatására beinduló fiskális szigor ugyan az exportpiacok felvevőképességének csökkenésével járhat, ám ezt bőven ellensúlyozhatja az euró gyengülése. A Magyarország legnagyobb felvevőpiacának számító Németország elmúlt időszaki teljesítménye megnyugtató, a várakozások szerint ez az idén érdemben nem is változik, amennyiben a nemzetközi környezet nem romlik nagy mértékben.
