Munkahelyteremtésre elsősorban a kertészetben, a szőlő-bor ágazatban, a szántóföldi növénytermesztésben, az erdőgazdálkodásban, és az állattenyésztésben látnak hosszabb távon lehetőséget. Rövid távon pedig a közmunka programok jelenthetnek több problémára megoldást - például a vízelvezető rendszerek rendbetétele terén.
A következő hónapban elkészülhet a legfontosabb megoldásra váró problémákat rögzítő cselekvési terv, de az államtitkár szerint heteken belül jogszabály módosítások sora várható: készül az új földtörvény mellett az alkalmi munkavállalásról, a mezőgazdasági járművek közúti közlekedéséről, és a közvetlen értékesítésről szóló jogszabályok módosítása is. Az új minisztériumi struktúráról szólva elmondta, hogy az élelmiszeripar a jövőben Kardeván Endre élelmiszerbiztonságért felelős államtitkárságához tartozik majd, a napi működés során a poltikusból lett államtitkárok mellett a helyetteseik viszik majd a szakmai ügyeket.
Hosszabb távon azonban több területen is változtatni kíván az új agrárvezetés. Kiemelten támogatnák a családi gazdaságokat, a kis- és középvállalkozásokat - munkahelyteremtés esetén a pozitív diszkriminációt is megengedettnek tartva -, termelői horizontális és vertikális integrációkat, illetve a feldolgozóipari érdekeltségük megszerzését, az agrárlogisztika fejlesztése mellett pedig a jelenleg döntően alapanyagra korlátozódó export szerkezetét is javítanák, új piacként pedig a Kárpát-medence és Kelet-Európa országaira számítanak. A legfontosabb persze a belső piac visszaszerzése, ebben pedig a közvetlen értékesítés felfuttatása mellett a hungaricumoknak szánnak nagyobb szerepet.
Mindehhez persze a mezőgazdaság finanszírozási lehetőségein is javítani kellene. A kormány gondolkodik egy agrárbank működtetésén, az azonban még nyitott kérdés, hogy ez független bank legyen-e, vagy más formában működjön - mondta Czerván György. A közös agrárpolitika (KAP) reformjáról szólva leszögezte, hogy Magyarország elemi érdeke, hogy a KAP 2013 után is fennmaradjon és a támogatások ne csökkenjenek.
