Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A lakossági vagyonból viszont elvettek 100 milliárdot az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők. A pozíciót az sem javította, hogy a nem csekély mértékű törlesztésnél az árfolyam miatt nagyobb mértékben nőtt a devizaadósság.
Az államháztartás nettó finanszírozási igénye 2010 első negyedévében a GDP 3,6 százalékát tette ki – adta közre a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján. Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2010 első negyedévének végén a GDP 79,6 százaléka volt. Az államháztartás nettó tartozása ugyanekkor a GDP 60,3 százalékát tette ki.
A választási évben kifejezetten jónak tűnő adatok részben a lakosság feltámadt spórolási kedvének köszönhetőek. Persze akadt olyan tétel, ami nem ebből az okból javította az állam pozícióját. Az egyenleget ugyanis a magánnyugdíj-pénztárakból az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők miatti transzferek az elmúlt egy év során 100 milliárd forinttal (az éves GDP 0,38 százalékával) javították.
Ugyanekkora összeg persze eltűnt a lakossági vagyonból. A háztartások nettó finanszírozási képessége az előzetes adatok szerint 2010 első negyedévével záruló elmúlt egy évben ezért volt „csak” a GDP 2,9 százaléka (a mintegy 3,4 százalék helyett). Az idei első negyedévben a magánszemélyek a GDP 2,4 százalékával járultak hozzá az ország finanszírozásához.
Számításaink szerint azonban a csökkenés nem a megtakarítási hajlandóság lanyhulását mutatja. 2010 első három hónapjában jelentősen nőtt ugyanis a lakosság kezében levő befektetési jegyek állománya, erőteljesen gyarapodtak a hitelintézeti hosszú lejáratú értékpapírok valamint a nyugdíjcélú megtakarítás is.
Számottevően tranzakcióból eredően csupán a lekötött forintbetétek és a tőzsdei részvények csökkentek. A kötelezettségeknél a forinthitelek növekedése mellett jelentősen csökkentették a devizahiteleket.
A háztartások összesen 118,3 milliárd forinttal több devizahitelt törlesztettek az idei első negyedévben, mint amennyit újonnan felvettek. Most is hiába volt azonban az igyekezet (biztosan sokan találkoztak olyan adóssal, aki azt panaszolta: hiába törleszt, a hátraléka folyamatosan nő), az árfolyamok alakulása ugyanis ennél nagyobb mértékben növelték a kintlévőségeket.
A helyzet pedig mostanra tovább romlott. Az első negyedévben ugyanis a svájci frankért átlagosan 183,5 forintot, az euróért pedig 264,3 forintot kellett fizetni. Az alpesi deviza (amely a magánszemélyek által felvett devizahiteleknél meghatározó) jelenleg mintegy nyolc százalékkal drágább, mint az év végén.
