Cikkünk a Napi Gazdaság hétfői lapszámából
- Ha nem következett volna be a mostani válság, rájött volna az ország, hogy a jelenlegi struktúra fenntarthatatlan, ami az államadósság elszállásához vezet?
- Valószínűleg rájött volna, ha máskor nem, az euróbevezetés után kiütköztek volna ennek a jelei. Elég megnézni az eurózóna tagjait: hatalmas hiányt halmoztak fel, és előbb-utóbb ugyanarra a sorsra jutottunk volna, mint a déli tagállamok.
- Akkor most Magyarország lehetne Európa Görögországa? Akkor mi jobban jártunk...
- Tulajdonképpen igen. Egyrészt az EU és az IMF rögtön kisegített minket, míg Görögország esetében a nemzetközi szervezetek halogatták a beavatkozást. Másrészt a görög megszorítások mögött ingatag a társadalmi elfogadottság. Mindaddig, amíg az euróárfolyam 250 forint körül volt, a már megkezdett kiigazító intézkedéseknek itthon sem volt elfogadottságuk, szemben az elmúlt egy évvel, amikor az emberek belátták, hogy szükség van ezekre a lépésekre. A fordulat az lehetett, amikor tavaly márciusban az euró 320 forint közelébe erősödött, és a lakosság a saját bőrén érezte a devizahitelek miatt megnövekedett terheket, azaz a rossz gazdaságpolitika folytatásának árát.
- A Bajnai-kormány intézkedései elegendőnek bizonyultak?
- Azok a lépések, amelyek a recesszió és az adóbevételek visszaesésének ellensúlyozásához szükségesek voltak, sikeresek voltak és az áht-hiány sem nőtt az előző évekhez képest. Sőt olyan rendszerekhez is hozzányúltak - mint például a nyugdíjak -, amelyeket nem tekinthetünk rövid távú lépéseknek. Véleményem szerint egy háromnegyed éves felhatalmazással bíró kabinettől nem lehet elvárni, hogy belevágjon a hosszú távú strukturális átalakításokba.
- Ha a költségvetés képes hosszú távon tartani a 3-4 százalékos deficitet, akkor elindulhat lefelé az államadósság pályája?
- Vélhetően ez nem lenne elegendő, de sok egyéb tényező is van. Fontos, hogy közben milyen növekedést tud felmutatni a gazdaság, illetve milyen kamatok mellett képes finanszírozni az államadósságot a költségvetés. A 3-4 százalékos hiány olyan alacsony kamatokat és olyan magas növekedést feltételez, ami nem reális. Van ugyan esély erre, de ennél is kisebb deficit kellene ahhoz, hogy markánsan elindulhasson lefelé az államadósság.
- Az utóbbi hónapokban szinte minden a deficitről és az államadósságról szólt. Mi ennek az oka?
- Ez a gazdaságpolitikai prioritásokból fakad: teljesen mások az elsődleges célok a Bajnai-kormánynál és mások lesznek a következő kabinet számára. Ez a szemléletváltás lassan megy végbe, de a költségvetés az alfája és az ómegája annak, hogy sikerül-e megteremteni a stabil növekedés alapjait. A büdzsét továbbra is menedzselni kell és tartani a csökkenő pályát, de a hangsúly a költségvetési szempontból sokkal kevésbé kézzelfogható intézkedések irányába tolódik el, amelyek közvetett módon hatnak az államadósságra és a gazdaság potenciális növekedésére. Vélhetően a növekedés lesz az új kormány legfontosabb feladata, és ennek a kommunikációja került középpontba.
- Mekkora a pótköltségvetés esélye?
- Ezt a Fidesz fontosnak tartja, így kormányra kerülése esetén nagy esély van arra, hogy ezt meglépi. Ez leginkább attól függ, hogy milyen új egyezséget sikerül kötni a Valutaalappal és az EU-val. Vélhetően a revideált megállapodás új elemeinek átvezetését szolgálja egy esetleges pótköltségvetés, idén januártól pedig a hiánycél emelése miatt lehet erre szükség.
- Hány százalékra tornázhatja fel a hiányt egy új kormány?
- Egy 5-5,5 százalékos GDP-arányos hiányt még tolerálna az unió. Ezt a szintet az EU bizonyára a környező országok hiánya alá igyekszik helyezni: a régió országainak költségvetési hiányai idén 5-7 százalék között várhatók, vélhetően ennek a sávnak az alja lehet a maximum.
- A piac mennyire van felkészülve arra az esetre, ha netán idén elszámolják az állami vállalatok adósságkonszolidációját a költségvetésben?
- Az utóbbi időben sok erről szóló hír és szándéknyilatkozat jelent meg, ezért a piacot nem lepné meg ez a lépés. A Magyarországgal érdemben foglalkozó elemzők jelentős része kalkulál ezzel.
- A versenyképesség érdekében az adóknál milyen lépéseket tart a legfontosabbnak?
- A legfontosabb annak a továbbvitele, ami a tb-járulék csökkentésével elkezdődött. Ezzel párhuzamosan - a vagyoni jellegű adók eltörlése miatt, kizárásos alapon - a fogyasztási típusú adóknak kell növekedniük. Fontos lépés lehetne az adókedvezmények már elkezdett kigyomlálásának folytatása: még átláthatóbb és ellenőrizhetőbb rendszert lehetne megvalósítani.
Ez javítaná az adófizetési morált, az ellenőrzés hatékonyságát és lehetővé tenné, hogy a munkát terhelő adók kisebb csökkenése miatti kiesést ne kelljen a fogyasztási adók emelésével kompenzálni. A nyereségadóval különösebb gond nincs, ami viszont nem szerencsés, az a forgalom után fizetett iparűzési adó. Ezt inkább a profithoz kéne kötni, továbbá csökkenteni, akár a vállalati nyereségadó emelése árán is, ezzel javítva a vállalkozók motivációját.
- A magyar gazdaság egyik nagy problémája az alacsony foglalkoztatottság és az alacsony képzettségűek körében a magas munkanélküliség. Milyen módon lehetne visszaterelni őket a munkaerőpiacra?
- Nagy segítség lenne, ha az e réteget foglalkoztatni kívánó vállalkozások megtelepednének az országban. Ezek leépülése az évtized elején kapott lökést, ami összefüggött a reálárfolyam erősödésével. Ehhez hozzájárult a minimálbér-emelések káros hatása is. Az alacsony képzettségűek visszatereléséhez szükség lenne a bérköltségek csökkentésére és a minimálbér befagyasztására vagy akár mérséklésére.
A minimálbér ugyanis olyan rendszer, amely "megmondja", mi alatt nem vagyunk hajlandók munkát vállalni. Így az az alatti bért fizető állások helyett a munkanélküliek a támogatásokból élnek. Valószínűleg egy alacsonyabb minimálbér melletti magasabb foglalkoztatottság előnyösebb lenne a gazdaságnak, és a szociális juttatások rendszerének megfelelő átalakításával a társadalmi elégedetlenség is csillapítható lenne.
- Hogyan lehetne racionalizálni az önkormányzatok működését?
- Kulcsfontosságú feladat az önkormányzati rendszer átalakítása, ez az alapja mindenféle további szakpolitikai reformnak. Ez látszott abból is, hogy az oktatás, az egészségügy reformjai korábban megakadtak, hisz többek között az önkormányzati rendszer gátat szabott ennek. Az átalakítás széles skálán, a képviselő-testületi létszámok csökkentésétől - ami közvetlen megtakarításokat hozna - a közszolgáltatások ellátási kötelezettségének felülvizsgálatáig terjedhetne.
- A versenyképesség növelése szempontjából kulcskérdés, hogy a kkv-szektor hogyan tud érvényesülni a külföldi piacokon. Milyen árfolyam szolgálná legjobban a kkv-kat?
- A főleg magyar ráfordításokból dolgozó vállalkozásoknak egy gyengébb árfolyam lenne a megfelelő, azonban az komoly kérdéseket vet fel, hogy a jelenlegi körülmények között a jegybanknak milyen lehetőségei vannak a gyengítésre. Ezt ugyan meg tudja tenni az MNB, ám ennek egy nagyon volatilis kamatpolitika lenne az ára. E feladatra leginkább a magas megtakarítási ráta, az alacsony áht-hiány és az alacsony bérköltség alkalmas - mindez automatikusan elvezet a nominális árfolyamnál sokkal fontosabb reálárfolyam gyengüléséhez.
- A reformok sikerességéhez szükség lesz arra, hogy a monetáris politika támogassa a fiskális politikát és fordítva. Mi az előfeltétele annak, hogy megtalálja a közös hangot az új kormány a jegybankkal?
- A szigorú költségvetés tudná támogatni a laza monetáris politikát, ellenkező esetben ugyanis az elszaladó hiányok fedezésére szolgáló adóemelések tovább növelnék az inflációt, ami megakaszthatja a monetáris enyhítési folyamatot. A külső kényszer és a közgazdasági logika azt diktálja, hogy a következő kormány józan fiskális politikát kövessen. A jelenlegi recessziós környezethez közel sem illeszkedő magas inflációt is az elszaladó hiányok okozták, amit mindig adóemeléssel kellett befoltozni.
- Korábban a három jelentős hitelminősítő úgy nyilatkozott, hogy megvárják a választásokat és csak ezt követően lépnek. Ha az új kormány fegyelmezett költségvetési politikába kezd, követheti ezt akár már nyáron egy felminősítés?
- Egy új kormány gazdaságpolitikájából való következtetések levonásához többi idő kell. A hitelbesorolás változtatására leghamarabb októberig várni kell, amikor már ismerni fogjuk a következő büdzsé költségvetésének fő irányát. Ezzel együtt a hitelminősítők irányából mindig fel kell készülni a meglepetésekre is.
-A magyar euróról...
-Véleményem szerinte 2016 lehet a belépés dátuma, én is azok táborát erősítem, akik szerint nem elég a maastrichti kritériumok teljesítése, hanem a reálkonvergenciára is szükség van. Ráadásul ez az igény már az ERM-2-be való belépéskor is megjelenhet. Ugyan az árfolyamrendszerhez való csatlakozásnak nincsenek írott szabályai, de a görög események miatti félelem könnyen okozhatja az íratlan feltételek szigorodását, a bővítési folyamat lelassulását. Például az unió előírhatja számunkra, hogy az ország ne legyen túlzott deficiteljárás alatt, vagy ne legyen túlzottan alulértékelt a hazai deviza.
