India is kiemelt célterület lehet a magyar külgazdaság számára - derült ki a gazdasági miniszter kedden, a Joint Venture Szövetség által rendezett Külgazdasági Évadnyitón tartott előadásából. Varga István szerint azok az országok - köztük Brazília, India és Kína - tudták viszonylag sértetlenül átvészelni a válságot, amelyek a belső gazdaságukra tudtak támaszkodni, így Magyarországnak is ezen piacok növekedését kell megragadnia. Nem szabad megfeledkezni a volt szovjet piacokról sem, illetve a Nyugat-Európától való függés csökkentését szolgálja az export Észak-Afrikába, Nyugat-Balkánra, a V4-országokba való terelése is.
Dolgoznak az indiai tőke idecsábításán
Az NFGM vezetője lapunk kérdésére hozzátette: a kétoldalú kapcsolatok élénkülnek, ám India méreteihez képest még mindig igen alacsony a forgalom (lásd grafikonunkat), miközben a magyar export számára piacot jelenthet a mind tehetősebb ottani középréteg.
A magyar technológiák, termékek számára a környezetvédelem és vízkezelés terén lát üzleti lehetőséget Kilián Csaba, az ITD Hungary Zrt. megbízott vezérigazgatója.
Magyarországon 200-250 millió dollár nagyságú indiai működő van jelen. Ami a további befektetéseket illeti, Varga szerint jelenleg több potenciális invesztorral folynak a tárgyalások, az Apollo Tyres gumiabroncsgyár fiaskóján már rég túltették magukat a befektetők.
A lehetséges beruházások az informatikai és a kommunikáció-technológiai iparágat, illetve az autóipart érinthetik, ám a miniszter azt a találgatást nem kívánta kommentálni, hogy az utóbbi jelentheti-e esetleg a Tata Motors érdeklődését. E találgatásra az adhat okot, hogy a Tata-csoport már jelen van Magyarországon, a Tata Consultancy Services 2001 óta működteti szolgáltató központját Budapesten.
A kétoldalú kapcsolatok fellendítése érdekében akár arra is szükség lehet, hogy Új Delhin kívül másutt is létrehozzanak egy szakdiplomata állást. Erre lehet példa Kína, ahol - Peking és Sanghaj után - nemrég nyílt meg Magyarország főkonzulátusa Csungking (Chongqing) városában. Az erről szóló döntés minden bizonnyal a választások utánra marad.
Leköröznek minket a Balkánon?
Bár a Balkán is kiemelt célterületnek számít, az ottani üzletekért folyó versenyben Magyarország kissé le van maradva - mondta László Csaba, volt pénzügyminiszter, a KPMG adópartnere. Az évadnyitón elhangzott véleményekből kiderült, hogy ebben a térségben az olasz és az osztrák befektetők messze megelőzték a többieket, de az orosz, sőt a cseh jelenlét szintén igen jelentős, miközben a közös múlt okán az exjugoszláv országok is igen aktívak egymás piacain. Szlovénia például az élelmiszeripar és a kiskereskedelem terén számít erős befektetőnek.
Az osztrákok ráadásul már távolabbra tekintenek, az ottani gazdasági miniszter nemrégiben tett nyilatkozata alapján a válságkezelési expanzió a Fekete-tenger és a Közel-Kelet meghódítását célozza. Mindezzel együtt vannak még olyan ágazatok, ahol teremhet babér a magyar kkv-k számára, ám ehhez egyrészt meg kell szűnnie a banki források jelenlegi hiányának, másrészt a cégeknek fel kell ismerniük, hogy csak helyi jelenléttel, személyes kapcsolatfelvétellel tudnak üzletet kötni. Nyelvi nehézségekről a határainkhoz legközelebbi piacokon, Erdélyben és a Vajdaságban ráadásul nincs is szó.
