Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Magyar Kapcsolt Energia Társaság és a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda szakértői szerint a Magyar Energia Hivatal első körös határozatai nyomán a kötelező átvételi rendszerben jövőre is részt venni jogosult erőművek száma jelentősen szűkült.
Kérdés, hogy mit hoz számukra a villamosenergia-törvény decemberi módosítása, melynek értelmében kaptak egy újabb esélyt: a Hivatalnak ismét döntenie kell a támogatotti körről - mondta Bercsi Gábor, az MKET elnöke.
Jövő év január 1-től nem részesülne a kötelező átvételi (KÁT) rendszer nyújtotta támogatásban a távhővel együtt villamos energiát is termelő fűtőművek jelentős része a villamos energiáról szóló törvény tavaly nyári módosítása nyomán.
A Magyar Energia Hivatalnak azonban ismét vizsgálnia kell a távhőtermelők támogatási jogosultságát az Országgyűlés december közepén elfogadott döntése alapján, így a kérelmezők abban bíznak, hogy az új eljárásban igazolni tudják majd támogatási igényük megalapozottságát.
A döntés értelmében bár csökkenhetnek a villamosenergia-fogyasztók terhei, azokon a településeken, ahol a KÁT rendszerből végérvényesen kizárt erőművek szolgáltatják a távhőt, a kieső támogatás mértékével növekedhet jövőre a távfűtés díja - hívta fel a figyelmet Bercsi Gábor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnöke és Dr. Kenyeres László, energiajogi szakértő a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda háttérbeszélgetésén.
A korábbi engedélyezési folyamatban a KÁT rendszer hosszabbítását azok a kogenerációs erőművek kérelmezhették, akiknek már a régi (2001-es) villamosenergia-törvény alapján is fennállt a kötelező átvételi rendszerben való értékesítési jogosultságuk, a termelt hőt több mint 70 százalékban lakossági távfűtés céljára hasznosították, a KÁT rendszerben való részvételből származó előnyöket pedig átengedték a távhőfogyasztóknak, és vállalták, hogy az erőművi berendezéseket meghatározott időn belül alkalmassá teszik a hőfogyasztáshoz nem kötött működésre. Ezen túlmenően a törvény rendelkezései szerint a Magyar Energia Hivatal köteles volt figyelembe venni a beruházások átlagos megtérülési idejét és a távhőfogyasztók érdekeit is - teszi hozzá Kenyeres László.
A Magyar Energia Hivatal honlapján közzétett adatok szerint a Hivatal csupán az erőművek mintegy harmadának hosszabbította meg a KÁT rendszerben való részvételi jogosultságát, mely alapján úgy tűnik, számos kogenerációs erőmű nem felelt meg a törvény szabta feltételeknek.
