2009 negyedik negyedében - a szeptember-novemberi időszakhoz hasonlóan - 10,5 százalék volt a hazai munkanélküliségi ráta. A megelőző három hónapos időszakhoz képest a 15-74 éves foglalkoztatottak száma ötezer fővel 3,783 millióra csökkent, a munkanélkülieké háromezerrel 442 ezerre mérséklődött - derül ki a KSH adataiból. Az egy évvel korábbihoz képest a munkanélküliek aránya 2,5 százalékponttal ugrott meg, a foglalkoztatottaké 98 ezerrel esett vissza, a munkanélkülieké pedig 105 ezerrel ugrott meg. A 15-64 éves népesség foglalkoztatottsági rátája 1,2 százalékponttal 55,5 százalékra romlott.
Az év egészét tekintve a munkanélküliségi ráta 10,0 százalék lett, ami 2,2 százalékponttal haladja meg a 2008-as szintet. 2007-ben még 7,4 százalékon állt az arány.
A mutató így továbbra is csaknem másfél évtizedes csúcson van, hiszen utoljára 1995-ben volt hasonlóan magas: a Bokros-csomag évében átlagosan 10,2 százalék volt a munkanélküliségi ráta.
Az idén ráadásul további romlás várható. Bajnai Gordon miniszterelnök lapunknak nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy ez év közepén 11 százalék körül tetőzhet a munkanélküliségi ráta.
A GKI legutóbbi prognózisa is azzal számol, hogy idén a foglalkoztatás további egy-két százalékkal csökkenhet, jórészt az első félévben. A munkanélküliségi ráta 2010 átlagában 11 százalék körül várható, ezen belül az év végére 10,5 százalékra mérséklődhet.
Az Ecostat kutatói szerint a munkanélküliségi az idén 11,2 százalékra nőhet. Rózsa Gergely, az intézet szakértője a novemberi adatot úgy kommentálta a Napinak, hogy a munkanélküliségi ráta romlása valószínűleg megáll 2010 második felében, ám a lassú gazdasági növekedés nem lesz elegendő ahhoz, hogy új munkahelyek jöjjenek létre, csupán annyi történik, hogy megszűnik a jelenlegi vállalati túlfoglalkoztatás.
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) - KSH-étól eltérő - számbavétele szerint a decemberi zárónapon 604,6 ezer fő álláskeresőt tartottak nyilván, 24,1 ezer fővel (4,2 százalékkal) többet mint az előző hónapban. A növekedés döntően szezonális okokkal magyarázható. Az álláskeresők száma éves szinten közel 27 százalékkal nőtt, ám a tempó lassulást mutat, hiszen novemberben még bő 30, októberben pedig 34 százalék feletti volt a bővülés.
A decemberi növekedés szezonális okát jelzi, hogy a legnagyobb arányban az elsősorban az egyéb szolgáltatások, az építőipar és a mezőgazdaság, vadgazdálkodás területén dolgozók vesztették el állásukat.
Az álláskeresők kétharmada részesül valamilyen ellátásban, számuk egy hónap alatt 7,3 ezer fővel nőtt - az ellátatlanok száma 210,4 ezer fő volt.
Eközben tovább csökkent a munkaügyi kirendeltségekhez bejelentett állások száma. A munkáltatók ebben a hónapban 14,5 ezer új álláslehetőséget jelentettek be, ami az előző hónaphoz képest közel 20, az előző év decemberéhez képest pedig 42,5 százalékkal kevesebb. A válság hatása mellett itt szintén érvényesülnek a szezonális okok, hiszen a szezonális ágazatok munkaerőigénye ilyenkor minden évben mérséklődik. A decemberi zárónapig összesen 10,0 ezer állás maradt betöltetlen. A legtöbb támogatás nélküli betöltetlen álláshely az egyéb feldolgozóipari gép-szerelői, a gyártósori összeszerelő, az egyéb segédmunkás és a járművezető szakmákban jelentkezett.
Decemberben 65 cég, összesen 1794 főt érintő csoportos létszám-leépítést jelentett be a munkaügyi központok kirendeltségein. Ez harmadával - több mint kilencszáz fővel - kisebb a novemberinél, az egy évvel korábbihoz viszonyítva pedig kétharmados (3,7 ezer fő) a mínusz. Ennek fő oka, hogy 2008. decemberben csúcsosodott ki a válság hatása, a létszámleépítési bejelentések havonkénti száma ekkor érté el a maximumát.
Az elmúlt év egészében összesen 693 bejelentés érkezett, 39,0 ezer főt érintően, vagyis a 2008-ashoz képest több mint másfélszer annyian kerültek utcára csoportos létszámleépítés keretében.
