Tavaly a KSH adatai szerint mintegy 20 százalékkal 3000 milliárd forintra csökkenhetett a magyarországi járműipar kibocsátása, a munkahelyek számának elenyésző apadása mellett, ám az ágazat szereplőinek beszámolója szerint ennél jóval súlyosabb lehetett a visszaesés - hívta fel a figyelmet az ITD Hungary Zrt. és a Noerr és Társai ügyvédi iroda rendezvényén Lepsényi István, a Magyar Gépjárműipari Szövetség elnökségi tagja. A szövetség információi szerint ugyanis 30 százalék körüli lehetett a kibocsátás zuhanása, amivel párhuzamosan a 2008-as 65 ezer munkahely 15-20 százaléka veszhetett el.
Hozzátette: a visszaesés megállt, az első negyedév már növekedést mutat, nem kis részben a nyugat-európai, átlagosan kocsinként ezer eurónak megfelelő roncsautóprogramok keresletösztönző hatásának köszönhetően.
Lepsényi szerint a magyarországi értékesítések messze nagyobb mértékben estek vissza, mint a gyártás, hiszen a személygépkocsi-piac mintegy 60, a haszongépjármű-piac pedig 70 százalékkal zuhant 2009-ben. Az autóeladások ilyen visszaesésében egyrészt közrejátszott, hogy Magyarországot a válság mélyebben érintette, másrészt az, hogy itthon nem vezettek be roncsprémiumot.
Ha nem lettek volna állami munkahely-megtartó támogatások, minden bizonnyal még több elbocsátás történt volna az ágazatban - derült ki Lepsényi előadásából. Az összes ilyen állami segítség közel kétharmadát a járműipar vette fel, az összesen 19 cég mintegy másfélmilliárd forinthoz jutott. A szakember szerint ez a támogatás hatékonyabb volt, mint a hasonló nyugat-európai megoldások, mert a négynapos munkahét bevezetésén túl ösztönözte, hogy az ötödik napon képezzék a dolgozókat.
Lepsényi szerint a magyarországi járműipari beszállítók számára komoly lehetőséget jelent, hogy a válság nyomán a gyártók a cégek szisztematikusan keresik az alacsonyabb költségű országokat. Ennek kihasználásához ugyanakkor szükség van a beszállítók fejlesztésére, k+f-potenciáljuk erősítésére, különösen ami a szektor kkv-it illeti. Az alacsonyabb költségű telephelyek iránti igény ugyanakkor fokozza annak veszélyét, hogy India és Kína egyre nagyobb teret nyer ezen a piacon is - tette hozzá a szakember.
