Néhány nagyberuházás kifutása, köztük a budai főgyűjtőcsatorna és a szintén fővárosi Allee bevásárlóközpont befejezése vetette vissza az építőipar teljesítményét novemberben, miközben több jelentős, folyamatban lévő projektnél - négyes metró, Margit-híd felújítása - nem történt a statisztikai hivatal által számbaveendő teljesítés.
Az építőipar visszaesése jelentős munkahely-megszűnéssel is járt. A tavaly július-szeptemberi időszakban 297,9 ezer fő építőipari dolgozóról tudott a KSH. Ez az egy évvel korábbihoz képest közel 6 százalékos visszaesést takar - szemben a 4,6 százalékos nemzetgazdasági szintű teljes csökkenéssel -, ám az utolsó békeévnek számító 2007 azonos időszakához viszonyítva már több mint kétszer ekkora, 12,3 százalék a mínusz.
Az elmúlt év utolsó előtti hónapjában szinte semmilyen építőipari tevékenység nem zajlott, így néhány nagyobb beruházás befejezése is lehúzta az ágazat teljesítményét - kommentálta a Napinak a KSH hétfőn közölt adatait a hivatal szakértője, Horváth Lajos. A szakember kiemelte a budai főgyűjtőcsatorna ilyen irányú hatását, az Allee-ről azonban nem nyilatkozott, a hivatal a magánberuházásokról ugyanis nem adhat ki adatokat.
Hozzátette: a fővárosban folyó nagyberuházások között a négyes metró esetében a fúrópajzs ugyan tovább haladt, ám teljesítés-igazolás nem volt, így ez nem javította a statisztikát. Az út- és autópályaépítések terén nem volt változás a korábbi hónapokhoz képest, az ipari épületeknél pedig bár folynak építkezések, de nem nagy volumenben. Zajlik a Margit-híd felújítása is, de jelentős teljesítésről nem érkezett adat a hivatalhoz, így ez a beruházás sem szépítette a képet, miközben a lakásépítések továbbra sem tudják húzni az építőipart. Azt egyelőre nem tudni, hogy a következő hónapokban miként alakulnak a számok, hiszen a KSH a teljesítések ütemezéséről előre nem kap információt - hívta fel a figyelmet a szakember. Hozzátette: a cégek ugyan jelentik a hivatal felé a teljesített, de még ki nem számlázott munkákat, ám ez csak becslésre használható.
Rosszul hat a kormányváltás is
Nem okozott meglepetést a novemberi KSH-adat - mondta a Napinak Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) alelnöke. A szövetség ugyanis már tavaly év elején, a tagok visszajelzései alapján éves szinten öt százalékos visszaesést jósolt az ágazatban. Aggasztó azonban, hogy a szerződésállomány alakulása sem kecsegtet semmi jóval - tette hozzá Koji, aki szerint a hanyatlás megállításához a szerződésállomány legalább 25-31 százalékos növekedésére lenne szükség, ennek pedig egyelőre semmi jele.
Mindazonáltal az alelnök szerint az építőipar 2010-ben már eléri a gödör alját, fellendülésre azonban 2011 előtt nem számít a szövetség. Már csak azért sem, mert az idei év a választások miatt várhatóan lassítja a projektek előkészítését, másfelől a januártól hatályos fedezetkezelő intézménye kötelezővé teszi a cégek számára az előfinanszírozást, ami további likviditási gondokat okoz majd a cégeknél.
Nem segítettek az uniós pénzek
Baksa Attila, a Zalai Általános Építési Vállalkozó Zrt. (ZÁÉV) vezérigazgatója, az ÉVOSZ elnökségi tagja elmondta, az ágazati szereplők tavaly azt várták az uniós források megjelenésétől, hogy megállítja az ágazat 2006 óta tartó zuhanását, azonban úgy tűnik, hogy megrendelésekben megtestesülő, komolyabb hatása csak ettől az évtől lesz a közösségi támogatásnak.
Baksa úgy látja, sokat segíthet az építőiparon az oktatási intézmények korszerűsítésére, bővítésére rendelkezésre álló, mintegy 52 milliárd forintnyi, illetve kórházfelújításra fordítható 80 milliárdnyi EU-s pénz. Bár annak a lehetősége is fennáll, amint arra már több példa is akadt, hogy a pályázati pénzt az önerő, vagy a hitel hiánya miatt visszaadták a pályázók - tette hozzá.
Mély gödörben az építőanyag-ipar
A lakásépítések zuhanása nyomán válságossá vált a hazai tégla- és cserépipar helyzete. A Magyar Téglás Szövetségtől kapott adatok szerint a cseréppiac forgalmának csökkenése 2009-ben meghaladta a 25 százalékot 2008-hoz képest, amikor már szintén érezhető volt a keresletmegtorpanás, a téglaipari visszaesés viszont 30-40 százalék közötti, sőt némely cégek esetében ennél is jelentősebb. Mindennek nyomán a válság kezdete óta 10 hazai téglaüzem zárt be véglegesen, de további gyárbezárások várhatóak, és nemcsak a tégla-, de a cserépszektorban is.
Ennél valamivel jobb évet könyvelhetnek el a nyílászárópiac gyártói és kereskedői, hiszen 2009-ben az ablakgyártás volumene "csak" 9-10 százalékkal esett vissza, idén pedig további 15-17 százalékos csökkenést prognosztizálnak. Ezen belül a PVC alapanyagú szerkezetek gyártása csökkent nagyobb arányban (20 százalékkal), míg a faablakokat gyártók 7-9 százalékkal állítottak elő kevesebbet. A visszaesésben szerepet játszott a lengyel nyílászárók hazai piaci térnyerése is. A beszerzési árak nem változtak, az eladási árak viszont az olcsó import árletörő hatása miatt 3-5 százalékkal csökkentek.
A cementipar termelése és értékesítése szintén jelentősen, összességében mintegy 20 százalékkal maradt el tavaly az előző évitől, és a Magyar Cement Szövetség tagjai idén is csak stagnálásra számítanak. A cementimport ugyan csökkent, de még mindig közel ötödét teszi ki a magyarországi felhasználásnak, tovább gyengítve a hazai termelők forgalmát. A hazai cementfelhasználás területén előrelépést jelenthetnek az EU-támogatásokkal megvalósuló infrastrukturális beruházások, mint például az útépítés, a hulladékgazdálkodási és szennyvíztisztítási kapacitások bővítése stb., valamint az energiahatékony új építések (lakóépületek, középületek, irodaházak stb.) felgyorsulása.
Az építészeti üveggyártás és -feldolgozás területén ugyancsak visszaesés tapasztalható, bár kisebb a mértéke, mint a tégla- és cserépszektoré. Ennek ellenére az ágazat eredményessége tavaly 15-30 százalékkal lett rosszabb, mint 2008-ban.
Lánc, lánc, tartozási lánc
Széman György, a Magyar Építőanyag-ipari Szövetség elnöke szerint az építőanyag-ipart is keményen érintő általános válság okai összetettek. Egyrészt a bankok finanszírozási politikájának megváltozása "kiszívta" a pénzt a gazdaságból, így az építésgazdaságból is. Másrészt a nagy kormányzati kommunikációval kísért 1830 milliárdos uniós pályázati csomag a banki finanszírozás leállása miatt csak ígéret maradt.
Az ágazat problémáit tovább nehezíti a tartozási lánc, melynek megoldására ugyan a közelmúltban létrejött a fedezetkezelő intézménye, ám az építőanyag-ipar és az építőanyag-kereskedők nincsenek bevonva a hatálya alá. Csökkent a beruházási kedv is, számos tervezett beruházást elhalasztottak. A mélyépítést a metró életben tartja és az autópálya-építés is folyik, azonban az újlakás-építést erősen visszavetette a kedvezmények eltörlése, valamint a hitelfeltételek szigorítása. A felújítások piacán a jól működő panelprogram finanszírozásának átállítása az úgynevezett zöld beruházási rendszer forrásaira igen sok időt vesz igénybe (a 2009. decemberben nyert pályázatok csak 2012-ben kapják meg a támogatást).
Az elnök szerint mindez igen komoly nehézségeket okoz idén is az építésgazdaság területein, így az építőanyag-iparban is, aminek következtében a piac- és termelésszűkülés, valamint további piaci szereplők kiesése a gazdaságból várhatóan folytatódik. Kitörési pontot jelenthetnének a piacélénkítési intézkedések (mint például az energiahatékony építés-felújítás támogatása stb.), ám egyelőre az építésgazdaság válságkezelésével kapcsolatos kormányzati intézkedések hatásai sem érezhetők.
