BUX 139790.13 0,12 %
OTP 45810 -0,35 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Alkotmányos a szuperbruttó - nőhetnek a jövedelmek

Az Alkotmánybíróság szerint a járulékok elfogadhatók mint jövedelemadó alapot korrigáló tételek, vagyis lehet utána jövedelemadót fizetni.

2009. november 17. kedd, 11:14

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Alkotmányos a szuperbruttó - hirdette ki a testület ma délelőtt. Ezek szerint jövőre a járulékokkal növelt összegek után kell majd jövedelemadót fizetni, annak mértéke 17 és 32 százalék lesz.

Három indítványt vont össze az Alkotmánybíróság, amelyek a szuperbruttósítás eltörlését célozta. Az indítványok többek között az adóalapot vitatták, hiszen a személyi jövedelemadót meg kellene fizetni a tb járulékok (vagy az eho) után is, márpedig ezek nem minősülnek tényleges jövedelemnek. A kormány semmilyen magyarázatot nem fűzött az adóalap-kiegészítésre. Az is kérdéses, hogy az adóalap-kiegészítést az év végén kell kiszámítani, ám ebben az esetben visszamenőleg kellene pluszadót fizetni. A szuperbruttó mellett az egyik indítványozó kérte az adójóváírás átalakítás is.

Az indoklás szerint a kihirdetett, de hatályba nem lépett passzusok is lehetnek az AB vizsgálatának tárgya. Az AB áttekintette a hatályos és a januártól alkalmazandó rendelkezéseket. A jelenlegi szabály szerint a magánszemély minden jövedelme adóköteles, jövedelem pedig minden, az adóévben megszerzett bevétel, minden, ami a bevallásban szerepel, függetlenül attól, hogy az milyen elemekből áll össze. A törvény nem tekinti a járulékokat az összevont jövedelem részének, az pusztán egy adóalap korrekció.

Az AB azt vizsgálta, összhangban van-e ez a rendelkezés az arányos közteherviselés elvével. Ezt már több ízben vizsgálta is a testület. Akkor úgy döntöttek, hogy az AB-nek nem az a feladata, hogy meghatározza, milyen adót vethet ki, csak a jövedelmi viszonyokhoz kell annak kapcsolódnia. Az indítványozók szerint a járulék nem áll összefüggésben a magánszemély jövedelmének, ugyanakkor annak meghatározása, hogy mi a jövedelem, az a törvényalkotás feladata.

A jogszabály szerint az adóalap-kiegészítés nem a jövedelem része, emellett valójában nem maga a munkáltató által befizetett járulék után kell megfizetni az adót, hanem egy tényezővel, ami megegyezik a tb törvényben meghatározott járulék mértékével. A kettő adott esetben nem esik egybe.

F. Emese Szabó
F. Emese Szabó

Ez is érdekelhet