Az uniós tagság megítélése stabilabb Magyarországon, mint Németországban - idézi a Világgazdaság az Allensbach és Medián közvélemény-kutató intézetek felmérését, melyet Magyarország csatlakozásának ötödik évfordulójára készítettek.
A németeknél folyamatosan ingadozik a tagság hasznosságának megítélése, és általában többen vannak a hátrányokat szem előtt tartók, addig nálunk stabil többségben vannak a tagságról pozitívan vélekedők. A németországi ambivalens hozzáállásnak több gyökere is van: részben az újraegyesítés megpróbáltatásai után a lakosság úgy érzékelte, hogy az uniós integrációval Németország már túl van terhelve, részben a keleti a bővítés - Magyarországra ez nem vonatkozik - , és Törökország csatlakozásának felmerülésével úgy gondolják, hogy a politikai vezetés döntései szembementek a lakosság preferenciáival.
Magyarországon ugyanakkor - a belpolitikai helyzet romló megítélése mellett - a tagság elvi szintű támogatottsága stabil, jóllehet egyre többen érzékeltek negatívumokat is. A Medián elemzője, Karácsony Gergely, a régi tagállamok példájából kiindulva, az EP választásokon csökkenő részvételre számít - az első alkalom után a lakosság rájön, hogy az eredménynek tulajdonképpen nincs igazán belpolitikai tétje.
