BUX 139790.13 0,12 %
OTP 45810 0,0 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Olvad a 100 milliárdos fejlesztési keret, a szennyvíz marad

Miután a tavaly elfogadott "Balaton-törvény" - azaz a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervéről szóló jogszabály - a csatornahálózattal nem rendelkező háttértelepüléseken továbbra sem teszi lehetővé újabb építési engedélyek kiadását, illetve beruházások megvalósítását, ismét csúsznak a tervezett fejlesztések.

2009. április 27. hétfő, 13:40

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A Napi Gazdaság cikke

A törvény szigorát immár a gazdasági válság is tetézi, ezért aztán lassan, de biztosan olvad a korábban tervezett és a Balatoni Regionális Fejlesztési Tanács (BRFT) által is reálisnak tartott, mintegy 100 milliárd forintos beruházási program. Szakértők szerint az érintett negyvenhat, a tó kiemelt üdülőkörzetéhez tartozó, de csatornázatlan háttértelepülésen ma már csak a fejlesztők 55-60 százaléka tart ki, abban bízva, hogy terveit a törvény által lehetővé tett egyedi szennyvízkezelő berendezések segítségével meg tudja valósítani. Ez jelentősen megdrágítja majd az adott beruházást - kérdés, ezek után egy gazdasági válság közepette még hány beruházónak megy el a kedve a balatoni fejlesztéstől. Ráadásul időközben a térségi szennyvízberuházások előkészítésére fordítható központi forrás 500 millió forintról 110 millióra csökkent.

Balatonfüred polgármestere, Bóka István szerint miután a csatornázási tervek megvalósítására nincs elegendő forrás, a háttértelepülések igazságtalanul és aránytalanul hátrányos helyzetbe kerülnek. Mint azt Bóka több fórumon is kifejtette, indítványozza a Balaton-törvény újabb módosítását, amely szerint az érintett településeknek 2012-ig moratóriumot kellene kapniuk (a kormány is eddig kapott határidőt a hiányzó szennyvízberuházások megvalósítására). A polgármester szerint egyébként nem reális veszély, hogy a Balatontól 10-30 kilométerre lévő településekről szennyvíz jut a tóba.

A Napi által megkérdezett térségbeli polgármesterek általában egyszerűen baklövésnek tartják a tavalyi törvénymódosítást. Legalább kéttucatnyi településen úgy vélik, esélyük sincs a csatornahálózat kiépítésére, különösen a jelenlegi gazdasági helyzetben. Néhány helyen ugyan elkezdődött annak vizsgálata, hogy a törvény által előírt egyedi szennyvízkezelővel miként és főleg mennyiért lehet megoldani a gondokat, ám az év eleje óta az érintett területeken építési engedélyt csak elvétve adtak ki (a még a törvény hatálybalépése előtt kiadott engedélyek alapján készülő építkezések nem álltak le).

Schumacher József, Balatoncsicsó polgármestere - aki elsősorban a Nivegy-völgyi községeket sújtó intézkedések miatt márciusban visszautasította a köztársasági elnök meghívását egy más polgármesterekkel közös szigligeti ebédre - úgy véli, a törvény aránytalan és igazságtalan az egész térség lakóival szemben, arról nem beszélve, hogy az amúgy is válságban lévő építőipar helyzetét tovább nehezíti. A legnagyobb volumenű fejlesztési tervek talán a nyugat-balatoni térségben a Vonyarcvashegy, Balatongyörök, Balatonederics és Lesencefalu körzetében lévő háttértelepüléseken, illetve a Káli-medencében voltak. A két említett körzetben tavaly közel 600 hektárnyi területet szerettek volna belterületbe vonni, miután magyar, ír, olasz, spanyol és izraeli befektetők összesen mintegy 40-45 milliárd forint értékű, döntően turisztikai beruházás megvalósítását tervezték.

Csordás Péter, a kistérség beruházási ügyekben illetékes munkatársa szerint az a legnagyobb baj, hogy a törvény értelmében mindössze 5 százalékkal lehet növelni a belterületek nagyságát, ami eleve megakadályozza a tervezett fejlesztések döntő részét. Néhány településen még reménykednek abban, hogy valamilyen módon bekapcsolódhatnak a csatornaépítési programba, pár beruházó cég, illetve önkormányzat pedig a törvény által előírt szennyvízkezelők megépítésének lehetőségét latolgatja. Mindent egybevetve azonban a korábbi nagyívű terveknek jó esetben a 20-25 százaléka valósulhat meg, ebben persze része lehet a gazdasági válságnak is - tette hozzá Csordás.

A német E&R 95 Ingatlanhasznosító Kft. magyarországi képviselője, Szabó Tibor szerint közel két éve várnak arra, hogy eldőljön, hol és milyen feltételekkel tudnak építkezni. Eddig már több mint 50 millió forintot költöttek egy Balatonederics térségében megvalósítandó program előkészítésére. A gazdasági válság miatt ugyan türelmesebbek, mint tavaly, ám feleslegesen nem akarnak dolgozni és invesztálni: ha a nyár közepéig nem sikerül dűlőre vinni a dolgot, távoznak az országból.

Körtési Zsolt
Körtési Zsolt

Ez is érdekelhet