Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A vitanapoknak megfelelően gyér érdeklődés mellett, húsz-harminc képviselő jelenlétében zajlott le a Világgazdasági válság magyarországi következményeinek kezeléséről, és Magyarország növekedési esélyeinek javításáról szóló országgyűlési határozati javaslat megvitatása. A határozati javaslatot az SZDSZ nyújtotta be, de az MDF is beállt a javaslat mögé, s az lényegében a Reformszövetség korábban már ismertetett elképzelése.
Kóka János expozéjában egy sokat dohányzó, túlsúlyos atlétához hasonlította a magyar gazdaságot, aki a száz méteres síkfutást negyven méterről korábban kezdi, ráadásuk egy húszkilós homokzsákot is cipelnie kell. Nem csoda, hogy a világ azt várja, mikor kap szívrohamot - tette hozzá.
Miután röviden vázolta az előterjesztés főbb elemeit, mint például az állami kiadások csökkentése, az adók mérséklése, a bürokrácia megnyesése, Kóka pár extra állami költést ki is emelt. Ezek szerint háromezermilliárd forinttal költünk többet, mint versenytársaink, 9045 állítólagos közfeladatot 14 ezer állami intézmény lát el, öt meteorológiai intézetet támogatunk, 26 ezer önkormányzati képviselőnk van. Ez tarthatatlan Kóka szerint.
Több mint 180 napja tudjuk, hogy válság van, és mind a mai napig egyetlen válságot kezelő intézkedés sem terjesztett be a kormány - szögezte le Kóka, hangsúlyozva: Gyurcsány Ferenc látszat-válságkezelése súlyos ezrekbe, százezrekbe kerül az embereknek.
Keller László, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára szerint egy sor kérdésben egyet ért a kormány a Reformszövetséggel, ezek a javaslatok egyébként már be is lettek építve az adócsomagba és a nyugdíjtörvény módosításába. A többi intézkedés már megtörtént, vagy nem lehet megcsinálni - így zanzásítható Keller húsz perces felszólalása.
A szerkezeti átalakítás 2008-ban megtörtént, lényegesen kisebb az intézményi rendszer az államtitkár szerint. Ezt azonban már nem lehet létszámleépítéssel fokozni, mert az növelné a munkanélküliséget - mondta Keller. Az adósságszintet a Reformszövetség éves szinten két százalékponttal javasolta csökkenteni, ám ez a kormány szerint „irreális jelen helyzetben”. Emellett nincs forrás adócsökkentésre, mert a recesszió miatt jelentős mértékben csökkennek a korábban tervezett állami bevételek.
A bizottságok álláspontjai között Baráth Etele, a Gazdasági és Informatikai Bizottság szónoka szerint megfontolásra méltó a javaslat, Matolcsy György, a Fidesz képviselője, volt gazdasági miniszter azonban komolytalannak tartotta a szabad demokraták javaslatát. Szerinte a bizalom helyreállításához előrehozott választás szükséges.
A vezérszónoki felszólalások során Szanyi Tibor elmondta: szocialista frakció köszönetét szeretné kifejezni a Reformszövetség munkájáért. Valójában nem utasította el a frakció a javaslatot, ám lényegében azt hangsúlyozva a politikus: most válságot kell kezelni, majd utána jöhetnek a reformok.
Szatmáry Kristóf, a Fidesz szónoka ugyancsak az előrehozott válaszást javasolt, és leginkább abban értett egyet a Reformszövetséggel, amit az a gazdaság gyengeségeinek tart. Molnár Béla, a KDNP nevében elmondta: elég nagy baj, hogy nincsenek magyar kereskedelmi bankok. Ha a bankok magyar tulajdonban lennének, akkor a kormány hatékonyabban tudná hitelezésre késztetni őket - vagyis a képviselő szerint nem magyar, hanem állami tulajdonú bankrendszert szeretne látni - vélte Molnár, aki szintén kormányváltást sürgetett. Herényi Károly szerint nem az előre hozott választás a megfelelő válasz a válság kezelésére, mert ez már a harmincas években sem jött be Németországban. A politikus azt hányta kollégái szemére, hogy fél év alatt nem történt semmi, csak felesleges szócséplés, a Fidesz választást sürgető nyilatkozatai színvonaltalanok.
