Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Napi Gazdaság írása
Az oktatási, a honvédelmi tárca, valamint a miniszterelnökség kötelezte el magát leginkább a következő évekre hosszú távú szerződésekkel - ez derül ki a Magyar Államkincstár adataiból.
A legfrissebb számok szerint a költségvetési szervek a 2007 utáni időszakra összesen 790 milliárd forint értékben ígérkeztek el az adófizetők pénzéből.
Ez az összeg önmagában hatalmasnak tűnik, ám ha hozzávesszük, hogy az államháztartás éves kiadásai megközelítik a 14 ezer milliárd forintot, már más a költekezés optikája. A 2008–2010-es időszakban átlagban évi 60-80 milliárd forinttal növelik a folyó kiadásokat a hosszú távú pénzügyi kötelezettségvállalások, ezt a pénz be kell tervezni a következő évek költségvetéseibe.
Messze az oktatási tárca halmozta fel a legtöbb jövőbeli kiadást, hiszen az elmúlt években megkezdett kollégiumberuházások, egyetemi, főiskolai fejlesztések ppp-konstrukcióban valósultak meg. Az Állami Számvevőszék a ppp-programok közül az oktatási tárca által indított beruházásokat sikeresnek minősítette - szemben más tárcák hasonló beruházásaival -, de a programok kellemetlen "mellékhatása", hogy a következő évtizedekben kell majd rájuk 425 milliárd forintot kifizetni. Ráadásul ezek húszéves programok, így e pénzek kifizetése messze túlnyúlik a jelenlegi kormányzati cikluson.
A kancellária a második e rangsorban: összesen 139,2 milliárd forint értékben ígérkezett el a vele szerződőkkel. Ebből messze a legnagyobb összeget a készenléti szervek lehallgatástól védett kommunikációs rendszerének beszerzése és üzemeltetése jelenti, összesen 100,7 milliárd forintnyi költséggel. A pályázatot a T-Com-csoport nyerte meg, a szerződés szerint még 88,5 milliárd forintot törleszt az állam, évi 11,2 milliárd forintos részletekben. A miniszterelnökség fejezetében található hosszú távú szerződések egy része - több tíz milliárd forint értékben - az okmányirodák működésével kapcsolatos, ugyanis előre kell gondoskodni a biztonsági okmányok beszerezéséről és a gépjárműrendszámokról. (Igaz, ezek a kiadások megtérülnek, hiszen illeték formájában vastagon beszedi a költségeit az állam.)
A honvédelmi csak a harmadik legtékozlóbb tárca az államkincstár adatai szerint: 2010-ig 98 milliárd forintot költenek ingatlanbérlésre, ingatlanok üzemeltetésére, karbantartására és fenntartására. Ezen felül jelentős összeget - 15 milliárd forintot - fordítanak katonai objektumok őrzésére is. Jelentősebb fegyverbeszerzésekre viszont nem kerül sor a közeljövőben - legalábbis az államkincstár nem tud ilyen kötelezettségről.
Az igazságügyi tárcánál két nagy értékű, ppp-konstrukcióban épülő börtön dob a számokon, míg az egészségügyi tárca a helikopteres mentésre nyolcmilliárd forint értékben szerződött 2016-ig, évi 800 millió forintért. Az egészségügyi tárca másik szerződése az altatógépek beszerzéséhez kapcsolódik - 9,3 milliárd forint értékben -, a szerződés 2013-ban jár le.
