Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Napi Gazdaság cikke
Minden jel arra mutat, hogy nem vág hétfőn a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, azaz marad a szeptember óta érvényben levő 7,5 százalékos alapkamat. (Ez egyébként az EU második legmagasabb irányadó rátája, az "élen" Románia áll, miután januárban 50 bázisponttal 8,00 százalékra szigorítottak.) Az infláció várhatóan januártól ismét visszaáll egy lassan mérséklődő pályára, lényegi kérdés azonban, hogy a belső szerkezete miként alakul. Ha a bontás az élelmiszerár-emelkedések csillapodásáról, a maginfláció növekedési ütemének lassulásáról, valamint a szolgáltatásárak fokozatos korrekciójáról szól, akkor a rövid távú hatások teret engednek a vágásnak - mondta Tóth Illés, a Budapest Economics makroelemzője.
Emellett azonban még jó pár tényező létezik, amelyre a tanácstagok figyelnek. A bértárgyalások ugyan már jórészt lezárultak, azt azonban még nem lehet látni, hogy a szociális partnerek ajánlásait mennyire érvényesítik a fizetéseknél - mondta Németh Dávid, az ING szakértője. A nagy vállalatok és a közszféra esetében ez általában teljesül ugyan, a kis- és középvállalkozásoknál viszont nem lehet kizárni a nagyobb bérkiáramlást. Ez legkorábban március-áprilisban derül ki. A késői tavaszi hónapokban már a termés alakulásáról is több információ lesz a tanács birtokában; ez a tavalyi kiemelkedően rossz időjárás után szintén fontos tényezővé vált.A nemzetközi tőkepiacok szereplőinek kockázatvállalási hajlandóságára és a kamatkörnyezet alakulására kiemelt figyelmet fordít a tanács.
Jelenleg úgy tűnik, hogy a hangulat továbbra is törékeny, és bármely, az Egyesült Államok recessziójáról szóló újabb információ érzékenyen érinti a feltörekvő piacokat, köztük Magyarországot is. A Federal Reserve erőteljesebb kamatvágása elősegíthetné, hogy a második félévre lecsengjenek a globális félelmek, egyelőre azonban "csak" egy 50 bázispontos január 30-i csökkentést árazott be a piac - mondta Tóth. Ráadásul ennek következtében növekedne a kamatdifferencia is, ami további segítséget nyújtana a lokális jegybankoknak a mostani bizonytalan időszak átvészeléséhez. Az Európai Központi Bank (ECB) esetleges monetáris lazítása ugyancsak támogatná a hazai kamatcsökkentést, ám Jean-Claude Trichet bankelnök egyelőre nem foglalkozik ezzel a lehetőséggel.
Mivel a jegybanki kommentek is a kivárást sugallják és a tanács decemberi kamatdöntő ülésén csaknem mindenki a tartás mellett szavazott, a fő kérdés most az, hogy mikor folytatódhat a kamatcsökkentés. Az elemzők a fentiek tükrében a második negyedévre várják a legközelebbi vágást, amelyet még két 25 bázispontos csökkentés követhet a második félévben. Ez utóbbi többek között attól is függ, hogy milyenek lesznek a 2009-es költségvetés főbb számai. A jegybank ugyanis többször hangsúlyozta, hogy még nem látja jelét a jövő évi konszolidációnak, s ha az tényleg elmarad, az a kamatcsökkentésekre is negatív hatással lehet. Egy év alatt azonban elég sok minden történhet. Egy évvel ezelőtt még júniusban is többen 7 százalék alatti alapkamatot jósoltak decemberre, hiszen nem lehetett előre látni sem a másodlagos jelzáloghitel-piacokról kiinduló, augusztusban kezdődő turbulenciákat, sem az ilyen nagy mértékű élelmiszerár- és olajár-emelkedéseket. Mindenesetre az optimista és pesszimista forgatókönyvek plusz-mínusz 25 bázispontos eltérését leszámítva többnyire 6,75 százalékra várják az elemzők a 2008. decemberi kamatszintet.
