A KSH gyorsbecslése korábban 2,9, illetve a naptári hatást figyelembe véve 3,0 százalékos növekedésről számolt be, az eltérés a gyorsbecslés korlátozott információs bázisára vezethető vissza. Tavaly az utolsó negyedévben 3,4 százalékos GDP-dinamikát mértek.
Az első negyedéves növekedés húzóerejét az ipar 9,1 százalékos teljesítménynövekedése jelentette, amely meghatározó mértékben járult hozzá a tavalyihoz hasonlóan jelentős, 17,6 százalékos exportnövekedéshez. A háztartások végső fogyasztása 0,8 százalékkal csökkent.
Az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar és építőipar) hozzáadott értéke a nemzetgazdasági átlagnál erőteljesebben, 7,5 százalékkal nőtt . Ezt elsősorban az ipar hozzáadott értékének dinamikus, 9,1 százalékos, ezen belül a feldolgozóiparnak a többi ágazatot messze meghaladó 10,2 százalékos növekedése alapozta meg. A mezőgazdaság teljesítménye az előző év alacsony szintje után 4,8 százalékkal haladta meg a tavalyi első negyedévet, az építőipar hozzáadott értéke 1,4 százalékkal bővült. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke összességében stagnált a negyedévben. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén a növekedés mértéke 2,3 százalék volt.
A GDP felhasználási oldalát tekintve a háztartások végső fogyasztása 0,8 százalékkal csökkent. A visszaesést a természetbeni társadalmi juttatások jelentős csökkenése idézte elő, miközben a háztartások fogyasztási kiadásai 0,6 százalékkal növekedtek. A kormányzat fogyasztási kiadásai 6,3 százalékkal csökkentek, ezen belül a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások 5,4 százalékkal, a közösségi fogyasztás ennél nagyobb mértékben, 7,6 százalékkal esett vissza. A nemzetgazdaság bruttó állóeszköz-felhalmozása 2,3 százalékos visszaesést mutatott.Összességében a belföldi felhasználás kis mértékben, 0,8 százalékkal emelkedett.
Tovább folytatódott a nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmának dinamikus bővülése. Az első negyedévben az export 17,6 százalékkal, míg az import 14,9 százalékkal nőtt, a cserearány-romlás fékeződése mellett. A külkereskedelmi forgalmon belül az áruforgalom exportja 18 százalékkal, importja 15 százalékkal bővült, míg a szolgáltatások esetében az export 14,8 százalékkal, az import 14,1 százalékkal nőtt. Ennek következtében a nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 77,2 milliárd forint aktívum keletkezett.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2007 I. negyedévében az előző negyedévhez képest mért gazdasági növekedés 0,6 százalék volt. Az árutermelő ágazatok közül a mezőgazdaság 5 százalékos és az ipar 4,1 százalékos növekedése volt a legjelentősebb. A háztartások fogyasztási kiadása 0,3 százalékkal nőtt, a közösségi fogyasztás 4,7 százalékkal csökkent. Az export 3,7 százalékkal, míg az import ennél gyorsabban, 7,6 százalékkal bővült.
