Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Halbritter Mátyás, az Édességgyártók Szövetségének elnöke kérdésünkre elmondta, hogy Magyarországon az éves egy főre jutó csokifogyasztás - ami tartalmazza a táblás, szeletes, töltött és üreges csokoládékat - 2005-ben 3,21 kilogramm volt, amivel jócskán elmaradtunk az Európai Unió átlagától. Az EU Édességszövetségének adatai alapján egy átlagos uniós polgár egy évben 6,55 kiló csokit fogyasztott el 2005-ben, míg az élen a belgák és a britek álltak 11,03 illetve 10,22 kilóval.
Sok csoki fogy húsvét előtt
A legtöbb csokoládét - talán nem meglepő módon - Mikulás és húsvét előtt vásároljuk, ekkor elsősorban az üreges édességek - csokinyuszi, csokitojás, csokimikulás - forgalma ugrik meg. A szezonalitások mellett érdekes, hogy az év utolsó harmadában erősebb a kereslet a csokoládétermékek iránt, mint az első nyolc hónapban. Az éves csokifogyasztásunk mintegy 60 százalékát a második félévre ütemezzük. Ennek magyarázataként talán az szolgálhat, hogy nyáron inkább gyümölcsöket fogyasztanak az emberek, és a csokikat talán szívesebben vesszük elő hűvösebb időben.
Lassan nő a fogyasztás
2005-ben 1,7 százalékkal nőtt a magyarországi csokifogyasztás a megelőző évhez képest - a 2006-os adatok ez év végére lesznek nyilvánosak. A 80-as évek végén egyébként jókora visszaesés történt a csokifogyasztás terén, míg az elmúlt öt évben lassan de biztosan növekedés figyelhető meg - mutatott rá Halbritter Mátyás. 2005-ben egyébként Európában is stagnáláshoz közeli állapot volt megfigyelhető.
Az erős forint az édességpiacon is éreztette hatását, a hazai valuta izmosodásának hatására az export csökkent, míg az import volumene növekedett. A hazai csokifogyasztás valamivel több mint 20 százalékát importból fedezzük. A behozott édességek között vegyesen vannak jobb minőségű prémiumtermékek, és olcsóbbak is.
7000 tonnányi csokinyuszi és csokimikulás
A legkedveltebb csokoládéfajták egyébiránt a táblás változatok, azon belül is szívesen vásároljuk a jól bevált, ismert márkákat. Sok fogy még a szeletes csokikból is, és mint ahogyan föntebb említettük húsvétkor és Mikuláskor jókora mennyiségben vásárolunk üreges finomságokat is. Utóbbi változatból egy évben mintegy 7000 tonnányi fogy Magyarországon, ennek 40 százaléka a húsvéti időszakban, míg közel 60 százaléka Mikulás előtt. A kereskedők rendszerint 3-4 héttel az ünnepek előtt kezdik el forgalmazni az édességeket.
Nagy a verseny
Halbritter Mátyás hangsúlyozta, hogy a csokipiacon tekintélyes verseny figyelhető meg, a választék, a csomagolás, a forma, az alapanyagok tekintetében a legkülönfélébb édességeket kínálják a gyártók. A minőség szempontjából egyébiránt az EU átlagát érjük el, ahol - szigorúan szakmai szempontból - az élen a belga csokik állnak, talán kis meglepetésre megelőzve - az egyébként nem EU-tag - Svájcot.
Mint ahogyan sok mindenben, úgy a minőségben is jókora eltérések figyelhetők meg. A szövetség elnöke rámutatott, hogy az esetek döntő többségében a magasabb ár jobb minőséget is takar, így egy drágább csoki jobb minőségű alapanyagokból, esetleg valamely különleges recept alapján készül. A nem megszokott márkájú csokiknál - esetleg saját márkás termékek esetében - pedig rendszerint az alacsonyabb ár mellé gyengébb minőség társul.
Kelendő a drága csoki is
Kifejezetten nagy kereslet figyelhető meg ugyanakkor a prémium termékek iránt, a különleges, nagyon jó minőségű, és ennek megfelelően magasabb árkategóriájú csokik egyre népszerűbbek. Halbritter Mátyás szerint a magyar lakosság mintegy 8-10 százaléka minden gond nélkül tudja megvásárolni ezeket a termékeket. Ezzel szemben az emberek 45-50 százaléka maximum a legalacsonyabb árkategóriájú, és a saját márkás termékeket engedheti meg magának.
