Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- A GKI szerint a kormány kiigazítási csomagjának fogyasztást visszafogó hatása a vártnál kisebb mértékben lassítja majd a gazdasági növekedést. Mire alapozzák ezt?
- Bár a kiigazítás nyilvánvalóan lassítani fogja a gazdaságot, mi azt gondoljuk, hogy nem durván fogja lassítani. Számításaink szerint az idei közel 4 százalékos GDP növekedésről jövőre 3 százalékra fog lassulni a gazdaság, de 2008-ban ismét gyorsulni fog 3,5-3,8 százalék környékére. Ez egy átmeneti lassulás, mivel a magyar gazdaság növekedési ütemét alapvetően az export-import alakulása határozza meg. A magyar gazdasági növekedés ütemét ugyanis az európai konjunktúra, elsősorban a német, osztrák és olasz befolyásolja, hiszen például a feldolgozóipar termelésének 75 százaléka értékesül a külpiacokon.
- A kampányban elhangzott adócsökkentési ígéretek ellenére jövőre összességében nőnek a lakossági adóterhek. Melyik réteg fogja jelentősen megérezni a változást?
- Magyarországon valamennyi munkavállaló meg fogja érezni a megszorításokat. A legjobban azonban az állami körben dolgozó munkavállalók fogják megérezni. Az állami adminisztrációban, az egészségügyben, a pedagógusok körében amúgy sem emelkedik a bér, vagy éppen jelentős elbocsátás is lesz, hiszen túlfoglalkoztatottság van az állami szférában. Az üzleti szféra már kevésbé fogja megérezni a megszorításokat.
- Önök idén 6 százalékos reálbér növekedéssel számoltak, ami év végére nagyon le fog fékeződni. Az önök számításai szerint mekkora mértékű lesz a reálbércsökkenés jövőre - különös tekintettel arra, hogy az októberi infláció magasabb lett a vártnál?
- Egyértelműen csökkenni fognak a reálbérek, de az üzleti szférában például csak 1-2 százalékkal, ami nem egy érzékelhető mérték. Mi egyébként azt mondjuk, hogy jövőre 7 százalékkal nőnek a nominális bérek, ami a megszorítások után 1-2 százalékos reálbér csökkenést fog eredményezni. Az üzleti szférában 2007-ben a reálbérek még mindig mesze a 2005-ös fölött lesznek, bár nem érik el a 2006-os szintet.
- A 2007-es költségvetés sarokszámait ismerjük már, az ellenzék szerint csak néhány hétig fog élni, már most látszik, hogy tarthatatlan. Önnek mi a véleménye a 2007-es költségvetésről?
- Magyarországnak akkora államháztartási hiánya van, mint egyetlen más országnak sem Európában. Ez év végére a GDP 10 százaléka körül lesz, ám jövőre lemegy 6-7 százalék közé. A hivatalos kormányzati prognózis 6,8 százalék. A GKI azt gondolja, hogy magukból a folyamatokból jobb helyzet fog kijönni, inkább 6 százalékos GDP arányos deficit várható. Persze, ha egyedi tételeket megpróbálnak elrendezni, például konszolidálni a MÁV adósságát, akkor ezzel fel tud menni 6,8 százalék fölé a hiány. A dolognak az a lényege, hogy Magyarországnak át kell állnia egy olyan pályára, ahol csökken az államháztartás hiánya. Az adóemelések, a gáz-, és gyógyszerár támogatási kiadások csökkentése automatikusan egyenlegjavulás hoznak, míg a reformok csak 2008-2009-ben fogják éreztetni a hatásukat.
- Mi a véleménye a reformok szerkezetéről?
- A központi államigazgatás körében nem lehet hatalmas kiadáscsökkentést elérni, persze az 50-100 milliárd forint is megtakarítást jelent. A mi megítélésünk szerint nagyon fontos lenne az önkormányzatoknál előrelépni. Leginkább a kétharmados törvényeknél van szükség alapvető változtatásokra. Át kellene térni a regionális, illetve kistérségi rendszerre. Ezekre kellene alapozni a feladatellátást, illetve a pénz keletkeztetését. Az adók kerüljenek direktbe az önkormányzatokhoz, cserébe sokkal felelősebb helyi gazdálkodás kell. Persze a kormányzatnak nagyon világos prioritásokkal kellene rendelkeznie, hogy miként épüljön fel ez a rendszer. Az egészségügy és oktatás mellett a legfontosabb feladat a nyugdíjrendszer átalakítása. Néhány lépést muszáj azonnal is megtenni, de a tízes évek elejére komoly átalakítások kellenek. Ellenkező esetben összeomlik a magyar nyugdíjrendszer.
