Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A gázártámogatás január elsejei megváltozása miatt bekövetkező távfűtésidíj-emelkedés átlagára nehéz jelenleg becslést adni, tekintettel arra, hogy az új rendszerben az alanyi jogon járó kedvezményt egy szociális rászorultsági alapon járó támogatás váltja föl - hangsúlyozza Balog Róbert, a Főtáv Zrt. és a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének (Matászsz) szóvivője. Ebben a rendszerben pedig a családoknak külön-külön kell majd a szociális alapon járó támogatásért folyamodniuk.
Így működik a rendszer
A gázárkompenzáció a távhőszolgáltatás esetében jelenleg úgy működik, hogy a lakossági fűtési célra felhasznált gáz ára támogatott. A távhőszolgáltatók tehát eddig és ez után sem kapnak semmilyen támogatást. A távhőszolgáltatók a támogatott árú gázból előállított hőt értékesítik a fogyasztóknak, vagyis a gázártámogatás jelenleg a távhődíjon keresztül, abba beépülve, a díjat gázköltség oldaláról mérsékelve alanyi jogon jutott el a fogyasztókhoz. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium a támogatási rendszert átalakítva 2007. január elsejétől rászorultság szerint, szociális szempontok alapján kívánja folyósítani a támogatást. Ez a távhőszolgáltatók számára azt jelenti, hogy a lakossági fogyasztói célra felhasznált gázt is gázártámogatás nélkül, piaci áron vásárolják, a támogatást pedig a fogyasztók szociális rászorultság alapján kapják az államtól.
A fogyasztók kétharmada lesz jogosult a támogatásra
Csuti József, a Matászsz főtitkár-helyettese kérdésünkre elmondta, hogy a távfűtési díj emelkedésének átlagos mértékét a január elsejét követő első számlázások után lehet majd megmondani. Kérdéses ugyanis, hogy a távhő-fogyasztóknak a jelenlegi jövedelmi helyzetet figyelembe véve hány százaléka esik bele az egyes támogatotti kategóriákba, valamint hogy a támogatásra jogosultak közül ténylegesen mennyien igénylik majd a szociális alapon járó kedvezményt. A Matászsz várakozásai szerint a távhő-fogyasztók - országosan 650 ezer háztartás - mintegy kétharmada lesz jogosult valamilyen mértékű támogatásra. Budapesten közvetlenül mintegy 240 ezer háztartást érintenek a változtatások - 700-800 ezer lakos -, egy átlagos 52 négyzetméteres lakás éves távfűtési díja pedig nettó 140 ezer forint.
Mennyivel drágul a távfűtés?
Csuti József kérdésünkre elmondta, hogy a távfűtési díjak emelkedése városonként jelentős eltérést fog mutatni. Ezt a megemelkedett díjat csökkenti majd a szociális támogatás. A legalsó kategóriába eső fogyasztók - 53 600 forint alatti egy főre jutó nettó jövedelem - esetében a távfűtési számla várhatóan nem, vagy csak minimális mértékben fog emelkedni. A magasabb jövedelmi kategóriákba eső fogyasztók a távhődíj-emelkedés egyre nagyobb hányadát lesznek kénytelenek elszenvedni - melynek mértéke a sajtóban megjelent információk szerint 30-65 százalék között lesz - a 93 900 forintos egy főre eső nettó jövedelemnél többel rendelkezők pedig nem kapnak támogatást, esetükben akár 65-70 százalékkal is magasabb összeg szerepelhet a januári számlán.
A kárvallottak
Szakértők a mostani tervezettel kapcsolatban hangsúlyozzák, hogy a készülő támogatási rendszer legfőbb kárvallottjai az alkalmazottak lesznek, egy 105 ezer forintos átlagos nettó fizetésből élő személy ugyanis nem lesz jogosult támogatásra. A távhőszolgáltatás díjainak módosítására az önkormányzatoknak van joga, így a díjemelés mértéke ennek megfelelően az egyes városok esetében jelentős eltérést fog mutatni. Annyi mindenesetre biztos, hogy a magasabb jövedelmi kategóriába eső fogyasztók jelentősen dráguló távfűtéssel lesznek kénytelenek számolni.
