Az egészségügyi reform csaknem minden elemével egyetértettek az oldalak, így többek között a patika liberalizációval, a kötelező kamarai tagság eltörlésével és az egészségbiztosítási felügyelet létrehozásával is.
A szakszervezetek a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetésével nem értenek egyet, bevezetésük esetén viszont bővítenék azon kedvezményezettek körét, akiknek 300 forint helyett csak 100 forintos egységárat kellene fizetni. (Kovács Zsombor szakállamtitkár szerint a törvénytervezet alapján 3-4 millió kedvezményezett lehet.) A munkaadói és a munkavállalói oldal egyaránt komplex áttekintést szeretne a kormánytól, amiben szerepelnek a reform mérföldkövei, időrendje és bemutatja annak végkifejletét, társadalmi hatásait is.
Az OÉT-en szóba került a bérgaranca kérdése is, ebben teljesen eltérnek az álláspontok. A kormányzat és a szakszervezetek azt szeretnék, ha a munkavállalók nemcsak felszámolási, hanem csődeljárás esetén is fordulhatnának a bérgarancia alaphoz, amelyből az elmaradt munkabérüket kaphatják meg. Ezzel a munkaadók nem értenek egyet, ahogy azzal sem, hogy a bérgarancia felső határát a jelenlegi 600 ezer forintról 750 ezerre emeljék. A munkáltatói oldal azt sem tartotta elfogadhatónak, hogy a korkedvezményes nyugdíjazás évenkénti 17 milliárd forintos összegét teljes mértékben az ilyen munkakörökben munkavállalókat foglalkoztató munkáltatókra terheljék.
