Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Pénzügyminisztérium mind a két kormánypárti frakcióval egyeztetett arról, hogy a büdzsé parlamenti vitájában nem fogják majd felpuhítani a költségvetést - nyilatkozta lapunknak Veres János, a szaktárca vezetője. (A pénzügyminiszterrel készített interjú a NAPI Gazdaság csütörtöki számában jelenik meg.)
Autópálya-elszámolás, már az idén
A mai kormányülésen elfogadták az idei költségvetést módosító tételeket, a pénzforgalmi hiányt a már ismert eredményszemléletű deficittervhez igazították. Az ESA szerinti hiányt így továbbra is a GDP 10,1 százalékára tervezik, míg a pénzforgalmi szemléletben a deficit 9,7 százalékra rúghat. Ez jórészt annak eredménye, hogy a 2006-os büdzsében szerepeltetik a Nemzeti Autópálya Zrt. adósságátvállalását, 350 milliárd forint értékben. (Ezzel eldőlt a kérdés, nem a jövő évi hiányt gyarapítja ez a tétel.) A hiány egyébként a korábban tervezett 1545,8 milliárd forint helyett 2055,5 milliárdra rúghat, ám a PM által kiadott sajtóanyag szerint ezt még tovább növelheti az 55 milliárd forintnyi maradvány-felhasználás. Ha ezt az összeget a minisztériumok felhasználják, az év végi maradvány-állomány 400-420 milliárd forintra rúghat.
Csökken a hiány jövőre
A 2007-es költségvetés konszolidált bruttó bevétele 11 613 milliárd forint, kiadása 13 330 milliárd lehet. A kormány által elfogadott büdzséterv így - a konvergenciaprogramban foglaltaknak megfelelően - 6,8 százalékos GDP-arányos, ESA-szemléletű, illetve 6,9 százalékos pénzforgalmi szemléletű hiánnyal számol. (Utóbbi 8,2 százalék is lehetett volna, ha a Nemzeti Autópálya Zrt. adósságátvállalását jövőre halasztották volna.) A jövő évi deficittömeg azt jelenti, hogy minden elköltött 100 forintból közel 13-at nem fedeznek a folyó év bevételei.
Az autópályáknál maradva immár a gazdasági és közlekedési tárca fejezetébe fognak tartozni az ide kapcsolódó költségek: a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére 210 milliárd forintot, rendelkezésre állási díjra 50 milliárdot szánnak.
Jelentősen apad a tb-kassza hiánya
A nem konszolidált tervszámok szerint 2007-ben Az államháztartás bruttó bevételei 14 406,1, kiadásai 16 159,3 milliárd forintot tehetnek ki, így a a hiány 1753,2 milliárd, a központi költségvetés deficitje 1653 milliárd forintra rúghat. Nem jöttek be azok az előzetes várakozások, amelyek szerint akár nullszaldós is lehet az egészségügyi kassza: a tb-alapok hiánya 32,2 milliárd forintra rúghat, ami jóval kedvezőbb az idénre tervezett 270 milliárd feletti mínusznál. Az elkülönített állami pénzalapok többlete 16 milliárd forintra olvadhat az idénre várt közel 30 milliárdról, míg az önkormányzatoknál összesen 84 milliárdos deficitre számít a kormány.
Garanciák a büdzsében
A kormányfő és a pénzügyminiszter korábbi kijelentései szerint igyekeztek minél több garanciát építeni a büdzsébe, ezért négy jogcímen minden eddiginél nagyobb, 221 milliárd forint tartalékot képeztek, hogy a költségvetés nagy biztonsággal azon a makropályán maradjon, amit a konvergencia program kijelöl. Az államháztartás átalakításának esetleges pluszköltségeire például 70 milliárd forintot különítettek el. A 200 milliárdos tartalék csak akkor lesz felhasználható, ha Brüsszel felé a negyedéves teljesítések rendben lesznek.
Lassuló növekedés, visszaeső reálbérek
A terv 2,2 százalékos GDP-növekedéssel és 6,2 százalékra felszaladó inflációval számol úgy, hogy a háztartások fogyasztása 0,8, a közösségi fogyasztás 1,6 százalékkal csökkenhet. Az átlagos reálbér a kormányzati elképzelések szerint 4,2 százalékkal eshet vissza. A szakszervezetek szerint viszont közterhek növekedése és az infláció felgyorsulása együttesen 12 százalék körüli reálbér-csökkenést okoz 2007-ben, ezért elfogadhatatlan a kormány által a versenyszférának javasolt 6-6,5 százalékos bruttó béremelés.
Gázár-támogatás, családi pótlék
A családi támogatások döntő többségét kitevő családi pótlék mértéke az inflációnak megfelelően 6,2 százalékkal nőhet, a nyugdíjak reálértéke viszont a bérmegállapodásoktól függő mértékben csökken majd. Lakástámogatásokra 10 milliárddal többet, összesen 226,3 milliárd forintot szánnak jövőre, a fogyasztói árkiegészítések (ide tartoznak a gyógyszerek, a közösségi közlekedés, és a lakossági energia - főként a földgáz) viszont 5 százalékkal elmaradnak majd az idei előirányzattól. Földgázár-támogatásra 112 milliárd forintot terveztek be a büdzsébe.
A központi költségvetési szerveknél meghúzták a nadrágszíjat, kiadásaik jövőre csaknem 15 százalékkal, 1900 milliárd forintra csökkenek.
Maradhatnak az adók
A pénzügyminiszter korábbi ígérete szerint jövőre nem emelkednek az adó-, illetve járulékmértékek, a bevételi oldal tervezett növekményét a már bejelentett tételek adják. Társasági adóból elsősorban a minimális adó bevezetésének köszönhetően tizedével többet, 501 milliárdot terveztek, míg evából az októberi emelésnek megfelelően több mint másfélszer annyit, összesen 166,9 milliárdot. A szolidaritási különadóból jövőre 200 milliárd forintot várnak, nagy részét a cégtől. Az évközi adókulcsemelésből fakadóan jövőre tíz százalékkal, azaz csaknem 180 milliárd forinttal több bevételre számítanak az áfából, míg a jövedéki adó esetében 7-8 százalékos bővülést terveztek.
