Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa szeptember 26-ai hatállyal 50 bázisponttal 7,75 százalékra emelte az alapkamatot, elsősorban az inflációs veszélyre hivatkozva. A forint erősödéssel reagált a monetáris szigorításra.
Meglepetés nincs
Bár 25 bázispontos emelésre számítottam, nem meglepő a fél százalékpontos szigorítás - mondta Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője.
A múlt heti forintgyengülést követően a várakozások a korábbi 0-25 bázispontos prognózisok után az 50 bázispontos szigorítás felé mozdultak el - fogalmazott Tóth Illés, a Budapest Economics szakértője.
Hasonlóan vélekedett a Takarékbank elemzője is: Suppan Gergely szerint egy héttel ezelőtt még az elemzők többsége 25 bázispontos kamatemelést valószínűsített, ám a hitelminősítők figyelmeztetései miatt sokan módosították prognózisukat.
Tóth Illés hozzátette: korábbi elemzésükben arra számítottak ugyan, hogy az idén sor kerül még egy 50 bázispontos emelésre, ám az időzítésre vonatkozó előrejelzés eltért a piaci konszenzustól. Úgy vélték ugyanis, nem biztos, hogy a politikai feszültségek kellős közepén szerencsés egy ilyen jegybanki lépés.
Inflációs veszély
Az MNB azzal indokolta mostani döntését, hogy az inflációs nyomás jelentős erősödése miatt veszélybe került az árstabilitásként meghatározott 3 százalékos középtávú inflációs cél, amelynek elérését a jegybank legfontosabb feladatának tartja - mondta Suppan, hozzátéve: már az augusztusi inflációs adatban látszottak a kedvezőtlen inflációs folyamatok, pedig akkor még a Gyurcsány-csomag hatásai még nem befolyásolták az eredményt. Bár a jegybank utal arra, hogy az üzemanyagárak csökkenése enyhíti az inflációs nyomást, ez nem kompenzálja a főként az élelmiszeráraknál jelentkező drágulást. Takarékbank szakértője rámutatott arra is, hogy az utóbbi az olaj árának jelentős csökkenése miatt januárban várhatóan a korábban tervezettnél alacsonyabb gázáremelésre lesz szükség, ami szintén tompítja az inflációs nyomást.
Hitelminősítők, politikai feszültségek
A Budapest Economics szakértője szerint bár a kamatemeléshez kiadott közlemény az inflációs veszélyre hivatkozik, jelentős szerepe lehetett a Fitch és a Moody's múlt héten napvilágot látott figyelmeztetésének is, így a szigorítás egyfajta megelőző lépésként is értékelhető. Hozzátette: ha nincs politikai botrány, más lett volna a piaci várakozás és a jegybank hozzáállása is, hiszen a vihart kavart Gyurcsány-hangfelvétel nyilvánosságra kerülése előtt 270 forint körül volt az eurókurzus.
Török Zoltán szerint kissé túlzónak tűnhet a mai 50 bázispontos emelés, mert az instabil belpolitikai helyzetet nehéz egy monetáris lépéssel kezelni. Márpedig az a bizonytalanság még hetekig fennállhat, sakkban tartva így a forint árfolyamát - tette hozzá.
Hol tetőzik a kamat?
A Raiffeisen elemzője szerint nem is az volt a kérdés, hogy ma mennyi emel a jegybank, sokkal inkább az, melyik szintnél éri el csúcsát a kamatemelési sorozat. A szakértő eddig 8 százalék körüli tetőpontra számított, ám most már 8,25-8,50 százalékos szintet is elképzelhetőnek tart.
A Takarékbank szakértője kifejtette: "az MNB túl van a nagyján, ám további kamatmelésekre lesz szükség". Év végén 8,25, a jövő év elő negyedében 8,50 százaléknál érheti el a csúcsot, majd az inflációs helyzet normalizálódásával ereszkedésnek indulhat a kamatszint - vélte Suppan.
Tóth Illés elmondta: az idén még 50 bázisponttal emelhet a jegybank az inflációs kockázatok miatt.
Belpolitikai kockázatok
Tóth hozzátette: a rövid távú kamatpályát az határozza meg, hogy az önkormányzati választások után megerősödik-e az MSZP pozíciója, folytatódik-e a reformfolyamat. A Budapest Economics szerint valószínűleg nem fog olyan esemény bekövetkezni, ami a makrogazdasági reformokat leállítaná, de a múlt heti események miatt nem lehet figyelmen kívül hagyni a politikai kockázatokat.
Ezzel kapcsolatban Suppan Gergely felhívta a figyelmet arra, hogy bár elhanyagolható a kockázata egy esetleges kormányváltásnak, ám ha erre mégis kerül sor, pórul járhat Magyarország. Ebben az esetben ugyanis drasztikus gyengülésnek indulhat a forint, jelentős tőkekivonás mehet végbe, s erre egyetlen válaszként egy több százalékpontos jegybanki szigorítás képzelhető el - zárta szavait a szakértő.
