Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A megerősített ellenőrzésnek köszönhetően a munkaügyi főfelügyelőség eredményesebben tud fellépni a törvénytelen foglalkoztatás ellen. Míg korábban 50 ezer és hatmillió forint között volt a munkaügyi bírság összege, ma 30 ezer és húszmillió forint között mérlegelhetnek a felügyelők - írja a Népszabadság. Ezáltal alaposabban mérlegelhetik a jogsértés súlyát, annak munkaerő-piaci hatását és azt is, hogy a cselekmény okozott-e anyagi hátrányt, és ha igen, milyen mértékűt. A közbeszerzési törvény módosítása is jótékonyan hatott a munka világára, azok a cégek ugyanis, amelyeknél súlyos jogsértéseket fednek fel, öt évig nem vehetnek részt közbeszerzési pályázaton. Ennek lényegesen nagyobb súlya van, mint a húszmilliós munkaügyi bírságnak. Az útépítő és építőipari cégeket érzékenyen érinti ez a szigorú szankció, közülük már többen úgy gondolkodnak, hogy nem érdemes kockáztatni, be kell jelenteni az embereket.
A törvény szerint az építtető tízmillió forint feletti beruházás esetén köteles az építési hatóságnak bejelenteni az építkezés helyszínét, nagyságát, s erről az OMMF is értesítést kap. A főfelügyelőség elnöke megerősítette: ha felfedik, hogy valamelyik alvállalkozó nincs nyilvántartva az építési naplóban, az építési hatóság leállíthatja az építkezést. Ennek a szankciónak is jóval nagyobb a hatása, mint a nagy összegű bírságnak.
Az ellenőrzés adatai szerint 2005 első öt hónapjában a felügyelők havonta 1100 feketemunkást találtak, az év második felében, amikor már a munkaügyi ellenőrzések szigorítására hozott rendelkezések is életbe léptek, havonta 3200 olyan esetet tártak fel, amelynél a munkavállalóknak nem volt munkaszerződésük. Az idei első két hónap adatai is ezt a tendenciát támasztják alá: mintegy ezer vállalkozásnál állapítottak meg súlyos, közel ötezer dolgozót érintő jogsértést.
