Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elemzők már a Moody’s lépésének bejelentése előtt is a kamat változatlanul hagyását várták a monetáris tanács (MT) hétfői ülésétől, ezt a prognózist a kilátások hitelminősítői rontása csak megerősítette. A piac sem áraz rövid távú kamatváltozást, éves távlatban pedig 25 bázispontos emelést mutat a hozamgörbe. Sőt, abban is egyöntetű a szakértők álláspontja, hogy a választásokig nem várható változás a kamatszintben.
Az új kormányon ebből a szempont (is) sok múlik, mivel ha április után nem mutatnak rövidesen egyértelmű jelek a reformok megindulásának irányába, úgy egészen másféle kamatlefutással kell számolni, azaz a piac jó eséllyel 200–300 bázispontos emelést kényszerít ki – nem egyenletes megoszlásban. Az elemzők a negatív szcenáriót komoly tőkekivonással, ennek nyomán 270–275 forintra erősödő euróval és az év végére 8-9 százalékos alapkamattal jellemzik. Ha viszont hozzáfog a kormány – legalább a retorika szintjén – a reformokhoz, stabil forint esetén kamatcsökkentésre is mutatkozik esély.
Az új gazdaságpolitikától függően gyenge csökkentési várakozásokkal élünk – mondta Lányi Bence, a Raiffeisen Értékpapír szakértője. Eszerint szeptember és december között kétszer 25 bázisponttal mérsékelheti a kamatot a jegybank. Az OTP Bank elemzője, Gárgyán Eszter úgy véli, amennyiben az önkormányzati választások után a kormány a 2007-es deficit hozzávetőleg 1,5 százalékpontos csökkenését eredményező konkrét intézkedéscsomagot vezet elő, úgy az utolsó negyedévben 25 bázispontos csökkentésre lehet számítani.
A jegybank hétfőn teszi közzé idei első inflációs jelentését, amelyben az elemzők szerint mindenképpen „előveszi” az egyensúlyi folyamatokat. A fő bizonytalansági tényezőkként a külső és a belső deficit mértékét, valamint a konvergenciaprogram elégtelen voltát jelölik meg.
Az inflációval kapcsolatban annyi várható, hogy a fiskális egyensúlytalanság miatti forintgyengülés fölfelé mutató kockázatot generál(hat). A jelentésben a jegybank kissé emelheti az előrejelzését – vélekedik Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője. Szerinte az idei átlagos áremelkedés várható mértékét a korábbi 1,1 százalékról legfeljebb 1,5 százalékra növelik.
