Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az M1 Napkelte című műsorában nyilatkozó Bokros Lajos szerint a magyar gazdaságban nem történik csoda, ugyanakkor csődről sem beszélhetünk. Bár az ország GDP-növekedési üteme magasabb az unió tagállamainál, de az újoncok között csak Lengyelországban kisebb a tempó - tette hozzá. Bokros úgy véli, komolyan kellene venni a Fitch leminősítését, mert annak forintban mérhető kára van: a növekvő kockázati prémium miatt többet kell fizetni az adósságállomány után, pedig a területen elért megtakarításból autópályát is finanszírozhatnánk. Az utóbbi nem csak deficitből valósítható meg, a költségvetési kiadási oldalán még 14999 tétel található.
Kettészakadás
A volt pénzügyminiszter szerint Magyarországon gazdasági és társadalmi kettészakadás figyelhető meg. Bizonyos szektorok magas termelékenységgel, jó minőségű termékeket állítanak elő. Míg az ilyen multinacionális cégeknél és a holdudvarukba tartozó vállalkozásoknál dolgozók reálbére nő, addig a stagnáló, illetve leszakadó kis- és középvállalkozásoknál nem tudnak olyan alacsony minimálbért meghatározni, amely mellett fenntartható volna a versenyképességük.
Tizedannyi önkormányzat is elég
Az átfogó reformhoz meg kell változtatni az államháztartás intézményrendszerét, melynek fontos eleme a szétaprózott önkormányzati rendszer - hangsúlyozta Bokros. A volt pénzügyminiszter szerint a jelenlegi 3200 helyett 350 önkormányzati egység magasabb szintű közszolgáltatást biztosítana.
Mindenki fizessen tb-járulékot
Az egészségügyi reformot Bokros több-biztosítós megoldással, a gyógyítási szolgáltatók versenyeztetésével valósítaná meg. A volt pénzügyminiszter úgy véli, nem szerencsés, hogy a kormány a szürke gazdaságot olyan eszközökkel próbálja kifehéríteni, amelyek kedvezményeket adnak az eddigi nemfizetőknek. Inkább csökkenteni kellene a tb-járulék mértékét, és egységesen követelni a fizetést mindenkitől - hangsúlyozta.
Gázmizéria
Bokros szerint a gázmizéria annak köszönhető, hogy a régi, KGST-szerű kapcsolatok mind a mai napig léteznek Oroszország és Ukrajna között. Az utóbbinak természetes, hogy a világpiaci ár ötödét fizeti a gázért, ugyanígy az oroszok sem fizetnek eleget például az Ukrajnában található támaszpontokért - tette hozzá. A Közép-Európai Egyetem (CEU) professzora úgy véli, hosszabb távon Oroszország nem engedheti meg magának, hogy 40 dollárért adja a gáz ezer köbméterét, de a hirtelen áremelés helyett fokozatosságra lett volna szükség.
