Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Mit gondol, elvesztegettünk egy évet 2005-ben, vagy közelebb kerültünk az euró bevezetéséhez?
- Természetesen közelebb kerültünk az euró bevezetéséhez. Változatlanul azzal számolunk, hogy 2008-ban teljesítjük a maastrichti kritériumokat, és 2010-ben már euróval fizetünk. Magyarország évről-évre jobban felkészültté válik a csatlakozásra, amiben nagy szerepe van annak, hogy a növekedés gyors, 2-3 százalékponttal gyorsabb, mint az Európai Unió átlaga, és folyamatosan dolgozzuk le minden tekintetben fejlettségbeli elmaradásunkat. Az egy főre jutó GDP tekintetében évről-évre mintegy 1 százalékponttal kerülünk közelebb az uniós átlaghoz: az Eurostat adatai szerint 1996-ban még az uniós átlag 48,7 százalékán álltunk, tavaly már kismértékben meghaladtuk a 60 százalékot, az idén elérjük a 62 százalékot, és 2007-ben közel 65 százalékra közelítjük meg az átlagot. Azért használom ezt a mutatót, mert ez az ami legjobban kifejezi, hogy milyen eredményeket tud felmutatni a magyar gazdaság a felzárkózásban. Márpedig gondolom, azzal mindenki egyetért, hogy nem elég csak a kritériumokat teljesíteni, egy felkészült gazdasággal érdemes csatlakozni. Magyarország pedig jól halad a felkészülésben.
Előreléptünk a kritériumok teljesítésében is. Míg a korábbi években úgy tűnt, nem boldogulunk az inflációval - talán mindenki emlékszik, hogy az előző kormány idején ez 10 százalék körüli szinten beragadt -, most látható, kedvezően alakul, gyakorlatilag beköszöntött az árstabilitás időszaka. Ennek megfelelően a korábbi magas szinthez képest a kamatok is csökkentek.
- Az államháztartás viszont sebezhető pontunk. Mire jutottunk e téren tavaly?
- Amire most mindenki leginkább figyel, az valóban az államháztartás helyzete. Sok mindent kell egyszerre megoldanunk, hiszen autópályát építünk, mégpedig igen gyorsan. E nélkül ugyanis nincs gyors felzárkózás. Adót csökkentünk, igen jelentős mértékben, mert e nélkül nem javul az ország versenyképessége. És közben a hiányt is csökkentjük. Nem mindig olyan ütemben, ahogy azt eredetileg terveztük. A pénzforgalmi hiány nem lett nagyobb, mint amit a parlament elfogadott, és az autópályákkal módosított, uniós módszerrel készített büdzsé számai is megvalósulnak. Az előbbi deficit a jelenlegi prognózisunk szerint - önkormányzatok nélkül - valamivel 1 000 milliárd forintnál kevesebb, az eredményszemléletű hiány pedig nem fogja meghaladni a GDP 6,1 százalékát.
- Az egyenlegben végül nem számolták el azt a csinos összeget, amit a Budapest Airport Rt. vagyonkezelői jogáért fizetett a vevő.
- A Budapest Airport sikeres privatizációja nagy eredmény, de nem csak azért, mert olyan sokat fizetnek a brit befektetők, hanem mert a jelenleginél sokkal gyorsabb fejlődési lehetőséget biztosítunk Ferihegynek. Magyarország nagyon jó úton halad ahhoz, hogy a közúti szállítás mellett a légi közlekedésben is központi szerepet tölthessen be a térségben. A repülőtér és környéke dinamikus fejlődésnek indulhat, új szállodák, kereskedelmi egységek épülhetnek, vállalkozások települhetnek a környékre, amelyek kapcsolódnak a fejlesztéshez, a bővülő turizmusoz, és a dinamikusan felfutó áruszállításhoz.
- Az eurókritériumok közül az államadóssággal lehetnek még gondok az ellenzék szerint. Valós ez a veszély? Miért növelik jelentősen a forintban jegyzett kibocsátást 2006-ban?
- Mivel az államháztartás hiánya a következő években fokozatosan csökkenni fog, nem kell tartani attól, hogy gondok lesznek az eladósodottság tekintetében. Az államadósság szintje most is a GDP 60 százaléka alatt van, és a következő években is ott marad. Magyarország nem eladósodott ország: abban a közösségben, amelynek 2004. májusában tagja lettünk, az eladósodottsági szintje az Eurostat legfrissebb adatai szerint 63,4 százalék, s egy másik, szűkebb közösség esetében, amelyhez 2010-ben kívánunk csatlakozni, ez a szint még magasabb, 70,8 százalék. Egyébként ebben a közösségben van számos jó nevű ország, amelynél ez a mutató 100 százalék közelében alakul.
Az, hogy miként alakul az adósság finanszírozása, fontos gazdaságpolitikai döntés. Valóban nő a forintban jegyzett kibocsátás, miközben a deviza kibocsátás csökken. Úgy gondoljuk, hogy az adósságfinanszírozásban a hazai piacnak kell meghatározó szerepet betöltenie.
- A konvergencia programban 2010-es euróbevezetésből indulnak ki. Van esetleg más forgatókönyv is? Azok milyen dátummal számolnak?
- Forgatókönyv egy van, mégpedig a novemberben aktualizált konvergencia program, mely mindenki számára nyilvános, s melyet december elsején küldtünk el Brüsszelbe. Ez a program változatlanul 2010-es eurózóna csatlakozással számol. Az azonban tény, hogy ennek érdekében ambiciózus államháztartási hiánymérséklést vázol fel 2006-ra, 2007-re és 2008-ra. Ezek a célok szerintünk megvalósíthatók, és nem csak az euró bevezetése érdekében, hanem azért is, hogy Magyarország megőrizze gyors felzárkózását, a gazdaság azon a fenntartható növekedési pályán maradjon, amelyre a 2001-2002-es kisiklást követően 2003-ban és 2004-ben ismét sikerült visszaállni. Természetesen, ahhoz, hogy ezek a célok megvalósuljanak, átfogóbb, az államháztartás struktúráját érintő intézkedésekre, reformlépésekre is szükség van, ilyenekre készülünk. Számos olyan döntés született 2005-ben, amelyek ezeket megalapozzák.
- Az ötéves adóprogramot elfogadta a parlament; ha mégis letérne a kijelölt pályáról a büdzsé az előttünk álló években, mely adóknál képzelhető el beavatkozás?
- Számtalan felmérés készült az elmúlt időszakban arról, hogy a vállalkozások, a vállalkozók mit tartanak a legfontosabbnak, mit várnak a kormánytól. Ezekben a felmérésekben egyértelműen visszaköszön, hogy adócsökkentést, stabilitást, kiszámíthatóságot. Úgy gondoljuk, hogy az ötéves adóprogram ennek megfelel, nemcsak azért, mert jelentős adócsökkentést eredményez és nagyban hozzájárul a gazdaság versenyképességének javításához, hanem mert kiszámíthatóságot, tervezhetőséget biztosít a vállalkozásoknak, a gazdaság legfontosabb szereplőinek. Arra még nem volt példa, hogy egy kormány ennyi időre előre meghatározza az adórendszer legfőbb elemeit. Nem döntöttünk el mindent, ilyen például az iparűzési adó, ahol arról határoztunk, hogy jövőre duplája írható le a kifizetett iparűzési adónak a társasági nyereségadó alapban, és 2007 végével pedig megszüntetjük a teljes iparűzési adót. De azt már most kilátásba helyeztük, hogy lesz azért olyan helyi adó, amelyet a vállalkozásoknak kell fizetni az önkormányzatoknak, ám ennek részleteiről a következőkben kell határozni. Ez azonban nem olyan lépés, amely a büdzsé esetleges gondjai miatt várható. Arról van szó, hogy biztosítanunk kell hosszú távon az önkormányzatok megfelelő finanszírozását, és ebben a tekintetben a helyi adók szerepe továbbra is fontos marad.
- Lesz-e újabb 100 napos program, ha az MSZP győz a választáson? Ezúttal kiknek kedvezne a párt?
- A 100 lépés programja jól mutatja a kormány, a koalíciós pártok törekvéseit. Dinamizálni a gazdaságot, fejleszteni az infrastruktúrát, javítani a versenyképességet, növelni a befektetéseket. Mindezt azért, hogy több munkahelyet, magasabb jövedelmet tudjunk biztosítani a családoknak, olyan megélhetést, ami európai színvonalú. Közben nem felejtkezünk el a fiatalokról, képzésükről, oktatásukról, arról, hogy megfelelő segítséget kapjanak a pályakezdéshez, a családalapításhoz, az otthonhoz jutáshoz, valamint a nyugdíjasokról sem, akiknek reálnyugdíja e négy éves periódusban mintegy 35 százalékkal emelkedett, de akik esetében a korábban keletkezett ellentmondásokat még nem sikerült feloldani, és így szükségessé vált egy korrekciós mechanizmus. Sok még a feladat, de jó úton vagyunk, a mostani négy év arra volt elegendő, hogy ne csak a gazdaság zárkózzon fel, hanem jelentőset lépjünk előre az életszínvonal, a bérek, a nyugdíjak tekintetében. Úgy gondolom, a felzárkózás folytatásához igen jók az esélyeink, ahhoz, hogy minden tekintetben közelebb kerüljünk Ausztriához, Németországhoz, ahhoz a színvonalhoz, amelyet az Európai Unió fejlett államai ma megtestesítenek.
- Milyen gazdaságfejlesztési programra számíthatnak középtávon a vállalkozások, ha az MSZP kormányozna a következő négy évben is?
- A vállalkozásoknak biztonságot ígérünk. Nem kell attól tartaniuk, hogy majd valaki "nyomatékosan kérni fogja" őket, hogy az állam által fontosnak tartott, tulajdonukba került vagyontárgyaikat adják vissza. Piacgazdaságot építünk, amelyben az állam megfelelő feltételeket biztosít a gazdaság szereplőinek, a működéshez, a fejlődéshez, a növekedéshez. Adópolitikánk ismert, a következő öt évben szinte minden esztendőben kedvezőbbé válik a személyi jövedelemadózás, mérséklődik az élőmunka terhelése, fokozatosan csökkentjük a társadalombiztosítási járulékokat. Összességében az adó- és járulékcentralizáció számottevően mérséklődik. Az előző négyéves időszakban ez a centralizáció GDP arányosan 39 százalék felett volt, 2005-re 38 százalékra csökkentettük, és 2008-ra megközelíti a 34 százalékot. Mindez persze azt is feltételezi, hogy az állam egyre inkább hatékonyabban fog működni, csökken a bürokrácia, csökken az állami költekezés.
- A Financial Times decemberi Magyarország-mellékletében arról írt, hogy a magyarok jobban élnek, mint valaha. Ön mit gondol erről? És ha a fenti állításban a lakosságot a vállalkozásokkal helyettesítjük be?
- Szerintem érdemes megvizsgálni a statisztikai adatokat is, mit mutatnak ebben a kérdésben. Már említettem, hogy 2001 óta a nyugdíjak reálértéke valamivel több, mint 35 százalékkal emelkedett. De közel hasonló felzárkózást sikerült végrehajtani a bérekben is. Kétségtelen, hogy lényegesen jobban élünk, mint négy évvel ezelőtt. Azt is tudom, hogy nem mindenki tartozik a szerencsés nyertesek közé, nem kevesen vannak azok, akiknek a helyzete csak alig, vagy egyáltalán nem lett jobb. Ezért is teszünk meg minden erőfeszítést annak érdekében, hogy a gazdaság gyorsabban fejlődjön, hogy ez a fejlődés ne csak az ország egyes térségeit érintse, hogy azok a különbségek, amelyek a Duna bal illetve a jobb partja között kialakultak, csökkenjenek. Nem azért épülnek autópályák Magyarországon ilyen gyors tempóban, mert ezt az MSZP a választási programjában megígérte, hanem mert ahova eljutnak az utak, ott munkahelyek teremtődnek nagy számban, és a helyben élők anyagi helyzete kedvezően alakul, lehetőségeik sokasodnak. Hitelből épülnek ezek az autópályák, sok pénzbe kerülnek, de olyan befektetés ez, amely megtérül az országnak, a lakosságnak. Ezek az utak teremtik meg a felzárkózás lehetőségét az ország mind több területén.
A vállalkozások helyzetét pedig világosan mutatja, hogy nőtt a nyereségük, s bár mérsékeltük az elvonást, mégis több adót fizetnek, de nem is lehet ez másképp. Ha egy ország gyorsan fejlődik, ha a növekedés 4 százalék közelében van, illetve a fölötti, ha az export kétszámjegyű, ha a beruházások már több éve igen dinamikusak, akkor e számok mögött virágzó vállalkozásoknak kell lenniük, és nemcsak a nagyok virágoznak, a kicsik, a közepesek is fejlődésnek indultak. Jól is érzik magukat Magyarországon, perspektivikusnak ítélik jövőjüket, legalább is ezt mutatja, hogy egy felmérés szerint az itt befektetők kétharmada további befektetéssel számol.
