Jövő szerdán tárgyalja az Országgyűlés a lobbizásról szóló törvényt, a jogszabályt közel fél évtizedes előkészítő munka után a szakmai szervezetek megkérdezése nélkül nyújtotta be a kormány, a szakszervezetekkel egyeztetve - hangzott el a törvényjavaslat kapcsán az Első Magyar Lobbiszövetség által rendezett konferencián, a Parlamentben.
A szövetség kifogásolja, hogy a tervezet csupán a hivatásszerűen, megbízási szerződés alapján lobbizó személyekre vonatkozik, míg a szintén érdekkijáró tevékenységet végző vállalati szereplők és a civil szféra nem tartozik hatálya alá.
A hivatásos lobbistáknak a jogszabály szerint egy nyilvántartásba kell regisztrálniuk magukat, s a transzparencia-elv értelmében negyedévente kell jelentést készíteniük arról, hogy melyik megbízónak milyen ügyben, mennyiért és hogyan jártak el. Ha valaki nem tartja be a törvény előírásait, akár tízmillió forintra is büntethető lesz.
A konferencia résztvevői ugyan üdvözölték a törvényjavaslat megszületését, viszont sokan már annak alapkoncepciójával sem értenek egyet. Szerintük ugyanis nem a hivatásos lobbisták felől, hanem vagy a tevékenység, vagy pedig a lobbizás által megcélzott szereplők, azaz a közhatalom oldaláról kellett volna megközelíteni a kérdést. Ez utóbbira példa a Lengyelországban nemrég elfogadott lobbitörvény, ami nem a lobbistának, hanem a közhatalom szereplőjének írja elő az azonnali jelentéstételi kötelezettséget.
