Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A deviza nem csak a kölcsönöknél, hanem valamennyire már a betéteknél is népszerűbbé vált. Szeptemberben ugyanis, miközben a lekötött banki betétállomány az előző hónaphoz képest mintegy 40 milliárd forinttal olvadt, a lekötött devizabetétek 15,2 milliárd forinttal híztak. Az összes hitel és a lekötött betétek közötti kamatkülönbözet a januári 10,6 százalékpontról közel 12,8-ra emelkedett.
A lakossági hiteleknek már majdnem negyede devizában van – derül ki a jegybank legutóbbi jelentéséből. A hitelállomány szeptemberi gyarapodása 92,5 százalékban devizából származott, a devizaroham enyhe megtörése (az előbbi arány „már” 80 százalék alá ment) a korábbi hónapokban tehát átmenetinek bizonyult.
A jelenség alighanem érthetőbb akkor, ha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) másik, a kamatok alakulásával kapcsolatos jelentését is nézzük. Ebből ugyanis kiderül, hogy miközben januártól szeptemberig a havi átlagos alapkamat 325 bázispontnyit esett, a forinthitelek átlagos kamatlába nem egészen 90 bázisponttal morzsolódott le. A lakáscélú hiteleknél ugyan 2,5 százalékpont volt ugyanekkor a kamaterózió, de míg a svájcifrank (CHF)-alapú lakáshitelek átlagkamata 3,16 százalékra rúgott, a forintkölcsönöknél ez az érték 9,45 százalékot tett ki. A helyzet még inkább a CHF javára dől el a hitel minden terhét kifejező mutatószám, a THM alapján, itt ugyanis a forint már 6,7 százalékpontos hátrányban van.
Részletek a keddi NAPI Gazdaságban
