Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az EU-csatlakozás nyomán 2004-től az unió forrásai is segítik a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) gazdaságfejlesztési tevékenységét, lehetőség nyílt olyan gazdaságfejlesztési pályázatok kiírására, amelyekhez az EU jelentős anyagi támogatást nyújt. A 2004-2006-os pályázati ciklusban a GVOP 2.1.1-es sztár pályázata tette ki a megítélt támogatások felét, idén pedig 35 százalékát, így jövőre - a mostani pályázati ciklus utolsó évében - az sem kizárt, hogy nem nyitják meg, az azonban biztosnak látszik, hogy komoly támogatásokat innen már nem lehet nyerni. A szeptember 30-ig pályázható GVOP négy prioritása közül három ebben az évben feltehetően kifogy, a negyedikben - amelyet az információs-technológiai fejlesztésekre nyitottak - sem sok marad. A prioritások közötti átcsoportosításokra nincs lehetőség, ehhez módosítani kellene az operatív programcsomagot, amihez viszont Brüsszel jóváhagyása szükséges - megfigyelők szerint ezzel felesleges lenne próbálkozni a pályázati ciklus utolsó évében.
A GVOP költségvetési kerete a 2004-2006-os időszakra több mint 154 milliárd forintot tesz ki - ezen belül az unió Európai Regionális Fejlesztési Alapjának hozzájárulása 70 százalék -, ebből az idei új pályázatokra 45,5 milliárd forint esik. A Nemzeti Fejlesztési Terv - a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) irányítása alatt lévő -Gazdasági Versenyképesség Operatív Programja (GVOP) 2004 és 2006 között négy területen támogat gazdaságfejlesztési tevékenységet. Az első prioritás a beruházás-ösztönzés, a második a kis- és közepes méretű vállalkozások (kkv) fejlesztését célozza. A harmadik prioritás a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységet hivatott segíteni. A negyedik pedig az információs társadalom és gazdaság fejlesztése.
A pályázatok - bár általában különösebb nehézségek nélkül lefutnak - során nehézségek is felvetődnek, közülük a két legfontosabb a garancia kérdése, illetve a túlzott bürokrácia. Az uniós pályázatok tipikus problémái: sokáig nem tudni, hogy mi lett a benyújtott pályázat sorsa; a hiánypótlás során újabb, nem várt költségek adódnak; késik a kifizetés, a banki kamat pedig egyre tetemesebb. Jelenleg külön ellenőrzési rendszert működtetnek a bank-, illetve kisebb részben ingatlangarancia kontrolljára. Ez meglehetősen nehézkessé teszi az eljárásokat. A rendszer - az ír példa alapján lényegesen "mozgékonyabbá" válna, ha előzetes garancia helyett a támogatás visszafizetését köztartozásként kezelnék, és az arra vonatkozó szabályok vonatkoznának erre is, illetve ugyancsak könnyítené a rendszert a garanciamentesség jelenleg 5 millió forintos határának emelése. Az ingatlanfedezetek esetében is előfordulnak nehézségek. Volt rá példa, hogy a földhivatal valamilyen félreértés miatt csak nagy késéssel tudta kiadni az ingatlan dokumentációját, így végül a kifizetés az ígért 60 nap helyett több mint dupla ennyi idő alatt következett be. Így a hitelből finanszírozott támogatás banki kamata (a vállalkozások nagy része hitelekből valósítja meg a beruházást, utólag kapja meg a támogatást és ebből fizeti vissza a hitelt) a hónapos csúszásra külön terhet ró a vállalkozás cash-flow-jára. További nehézségeket okoz mind a pályázat beadása, mind pedig az utófinanszírozás során a sok bürokratikus lépés, sokak számára túlságosan bonyolult a papírmunka. Ez megfigyelők szerint ugyancsak az intézményrendszer alapjaiban meglévő bizalmatlanságából fakad, azaz többnyire - a garanciákhoz hasonlóan - jelentős túlbiztosítás eredménye.
