A gazdasági képzésben igen magas pontszámokat produkáltak idén a felvételizők, a népszerűbb szakokon 140 felett, de máshol is 130 közelében szóródnak a ponthatárok. A Budapesti Corvinus Egyetem közgazdaságtudományi karán induló nemzetközi kapcsolatok szakra 142 ponttal kerülhettek be a felvételizők, a társadalomtudományi karán induló hasonló képzésre pedig 143 ponttal vesznek fel hallgatókat, de igen népszerű a gazdálkodás-kommunikáció szak is, 141 ponttal. A Budapesti Gazdasági Főiskola népszerűbb szakjaira 135-141 ponttal lehete bekerülni, a Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karra pedig 126 ponttal. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre (BME) pedig 141 ponttól kerülhetnek be a hallgatók közgazdász szakra.
Jogász szakra az ELTE esetében lehet a legmagasabb, 135-ös ponthatárral bekerülni, Szegeden 120, Pécsett 127 pont a minimum feltétel. Általános orvosi szakra az Semmelweis Egyetemen 135, Szegeden 130, Pécset pedig 129 pontot írnak elő. A mérnökszakokon ettől némileg elmaradnak, 120 és 130 pont között szóródnak a ponthatárok: a BME építészmérnöki karára 131, az építőmérnökire 123, az informatikusra pedig 126 ponttal lehet bekerülni az idén. A népszerűbb bölcsész szakokon is meghaladta a 125-öt a felvételi ponthatár, de a kevésbé kurrens szakokra is jellemzően 100 pont feletti eredménnyel nyerhetnek felvételt.
Magyar Bálint szerint a legnépszerűbb a fiatalok között az ELTE társadalomtudományi karán induló új, nemzetközi kapcsolatok szak volt, amelyre igen magas, 142 ponttal lehetett bekerülni. Ide az előirányzott 48 helyett 83 hallgatót vesznek fel államilag finanszírozott képzésre.
Az idén debütált, kétszintű érettségi-felvételi rendszerben maximum 144 pontot érhettek el a diákok. Százötvenezer diák adott be felvételi jelenkezést, 10 százalékkal kevesebben, mint tavaly, az intézmények 380 ezer jelentkezési lapot kaptak, átlagosan tehát három helyen próbálkoznak a felvételizők.
