A gazdálkodó szervezetek dinamikus fejlődéséhez az Európai Unió elsősorban a strukturális alapjain, Magyarország pedig az Operatív Programokon keresztül biztosít támogatást, az öt nagy Operatív Programon túl azonban időről-időre számos (kizárólagosan) hazai támogatású pályázat is meghirdetésre kerül. A kis- és középvállalkozások dolgát nehezíti, hogy ezek a tenderek korántsem kapnak akkora publicitást, mint az Operatív Program pályázatai. Azok számára tehát, akik nem szeretnének semmiről lemaradni, érdemes minél gyakrabban látogatni az illetékes minisztériumok és hivatalok honlapját.
A pályázataikat maguk készítő társaságoknak azonban rendkívül körültekintően kell eljárniuk a tenderkészítés során. A pályázati feltételek ugyanis akár az operatív programok prioritásain belül is rendkívül eltérőek lehetnek, ráadásul a 2004. év egyik legfontosabb tapasztalata éppen az volt, hogy a legtöbb igénylő formai okok miatt, elsősorban a nem pótolható anyagok hiánya vagy hibája miatt volt kénytelen pályázatának elutasításával szembesülni. Az irányító hatóságok az idei évre már ígéretet tettek néhány könnyítés bevezetésére, így például a GVOP-pályázatok esetében csökkent a belépési küszöb, egyszerűbbek és rövidebbel lesznek a felhívások és a hiánypótolható dokumentumok köre is kibővül. Ennek ellenére a tapasztalatok szerint épp a rutin hiánya vezet sok esetben a pályázat elutasításához.
Akik úgy döntenek, hogy a pályázatfigyelés és -írás számukra túl nagy falat lenne, azok számtalan pályázatíró cég szolgáltatásai közül választhatnak, ám érdemes a választás előtt a piacon egy kicsit körülnézni. A régebb óta működő, nagyobb tapasztalattal rendelkező pályázatírók (legyen az természetes személy, vagy cég) nemcsak az elkészítés és a formai követelmények területén rendelkezhetnek felbecsülhetetlen értékű tapasztalattal, hanem sokszor rögvest értesítik a megrendelőt egy-egy érdeklődési körbe tartozó pályázat megjelenéséről, így elkerülhető, hogy bosszantó információhiány miatt maradjunk le egy esetlegesen sorsdöntő támogatásról.
Ez így szép is lenne, ám az információnak ára van. A pályázatíró cégek természetesen nem ingyen dolgoznak, s a sikerdíj mértéke egy tájékozatlan cég számára komoly kiadást is jelenthet. A pályázatírók leggyakrabban két konstrukció szerint kérik díjazásukat. Az egyik verzióban a pályázati anyagot munkadíj nélkül (vagy minimális összegért) készítik el, s csak a pályázat sikere esetén kapja a meg a készítő az előre kialkudott összeget. A másik esetben a pályázat befogadásakor, az elbíráláskor, az első átutaláskor és a záróbeszámoló elfogadásakor is fizet a megrendelő. Bár ebben az esetben az egyes díjak fizetése a projekt folyamán egyenletesen elosztva, teljesítés-arányosan történik, a teljes díjazás a pályázati összeg tíz százalékát is elérheti. Ráadásul a pályázat írásakor a projekt költségei közt nem lehet figyelembe venni a pályázatírásra fordított összeget, így azt a vállalkozásoknak saját forrásból kell "kiizzadni".
Egyes vélemények szerint mára a hazai pályázatírók száma elérte a négyezret. A hatalmas túlkínálatban való eligazodást próbálta kisegíteni a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a minősített pályázatírók katalogizált jegyzékének közzétételével, melybe pályázati úton kerülhetnek be azok a pályázatírók, akik minőségi szolgáltatások nyújtását vállalják és pályázatuk alapján erre képesnek minősülnek. A pályázatokat független szakértők értékelték, a szakértői javaslatok alapján a végső döntést az – október 7-én megalakult - Országos Pályázati Minősítő Testület hozta meg. A testület tagja a Nemzeti Fejlesztési Hivatal, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, az EUPSZSZ, a PÁTOSZ, valamint az MKIK delegáltja. A minősítés egy évre szól, amely annak lejártával meghosszabbítható.
