A magyar gazdaságot tavaly kettősség és ellentmondás jellemezte, pozitív jelenségeit a reálgazdaság, a negatívakat a pénzügypolitikia teremtette meg - jelentette ki Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a szervezet évértékelő sajtótájékoztatóján. A kamara szerint az EU-csatlakozás nyomán az erősödő versenyt, az árkonvergenciát és a bérnyomás hatásait már érzékelték a vállalkozások, de a kedvező hatások lassabban jutnak el hozzájuk.
Ellentmondásos a Magyarországról kialakult kép: külföldi elemzők szerint a legnagyobb probléma, hogy nincs olyan szakmai kérdés, ami nem öltene politikai köntöst, a jegybank és a kormány ellentéte pedig rombolóan hat az ország hitelességére. A kamara úgy véli, Magyarország folyamatosan vesztett a nemzetközi rangsorokban megszerzett pozícióiból, de 2004-ben lassú fordulat következett be. (A gödörbe a korábbi évek jelentős fogyasztása és az ide-oda csapódó gazdaságpolitika juttatta az országot.)
Az MKIK aggasztónak tartja a makrogazdasági egyensúlytalanságot, szerintük strukturális reformot kellene végrehajtani, bármi áron. A kamara szeretné, ha az államkincstár jogkövetőbb lenne, azaz az általa felállított szabályokat maga is betartaná, az állam az uniós pályázatoknál legyen kissé rugalmasabb, s a kormány ne adóváltozást, hanem adócsökkentést hajtson végre.
Az MKIK nagy veszélynek látja a gazdasági, politikai populizmust, a kamara szerint a 2006-os választással összefüggő szavaztvásárlási törekvés kiszámíthatatlan tényezőt jelent a kormány döntéseiben. A kiszámíthatatlanság miatt térnek el a kormány és a különböző elemzők folyó fizetési mérleg hiányára vonatkozó prognózisai - a baj az, hogy e jóslatok közül bármelyik valóra válhat. Parragh kiemelte: a populista politika miatt nem lehet jelentősebb kiadáscsökkre számítani a büdzsében, s ha ezek az elemek
a gazdaságpolitikában továbbra is érvényesülnek, Magyarország menthetetlenül leszakad a régiós versenyben.
