Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A most átadott Művészetek Palotája majdnem százmilliárd forintba került, de...
Az eredeti tervek szerint a Művészetek Palotája legfeljebb 31,3 milliárd forintos nettó költséggel épült volna fel. A létesítmény átadása után három év alatt a száz százalékos állami tulajdonban Művészetek Palotája Kft. felvásárolta volna a beruházók tulajdonrészét, ami a beruházási összeg harminc százalékát jelenti és ezzel egyidőben 10 évre bérbe vette volna az épületet. A kormányzati kezességvállalás 52 milliárd forintban maximálta a keretösszeget szélsőséges esetben, a közszférát ténylegesen terhelő összeg pedig legfeljebb 42,4 milliárd lehetett volna tíz év alatt.
A kormány és a Trigránit azonban módosították az eredeti szerződést, mivel az állam 30 év alatt szeretné visszafizetni a beruházás árát. Ezért "igazi" PPP-konstrukcióvá alakították a megállapodást: ebben a konstrukcióban az üzemeltetés, karbantartás és felújítás kockázata és költsége is 30 évre a magánbefektetőé. A teljes időtáv költségeinek nettó jelenértéke valóban 97,9 milliárd forint, ám Demján szerint súlyos hiba lenne azt összehasonlítani az eredeti (tíz évre szóló) szerződés 52 milliárd forintos keretösszegével. A Trigránit a rövid távú gazdasági tervek helyett hosszú távon gondolkodik, s egy olyan kulturális-idegenforgalmi városközpont létrehozása volt a célja, melyet érdemes más országokban és az arra fogékony városokban is megvalósítani - tette hozzá az elnök.
