Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében a tárcák 150 milliárd felhasználásáról döntöttek, ami a teljes keret 22 százaléka. A kohéziós alap esetében az EU öt új nagyberuházás megkezdéséhez járult hozzá, és további 3 projekt jóváhagyása az idei év első felében várható. Baráth kiemelte: fontos eredmény, hogy teljes mértékben lekötöttük a tavalyi támogatási keretet, s elegendő javaslatot nyújtottunk be ahhoz, hogy a 2004-2006-os kohéziós pénzeket felhasználjuk. A strukturális alapokból 675,88 milliárd forint használható fel 2008. december 31-ig, míg a kohéziós alapban 278 milliárd forint lapul, ami projektenkénti ütemterv szerint használható fel, várhatóan 2009-ig.
Lamperth Mónika belügyminiszter pedig arról számolt be: a kormány elfogadott egy rendeletet a többcélú kistérségi társulások 2005. évi normatív működési támogatásáról. Idén 9 milliárd forintos működési támogatás áll rendelkezésre, ami hozzájárul a lakossági közszolgáltatások hatékonyabb megszervezéséhez és ösztönzi a szolgáltatások valamennyi településre történő kiterjesztését. A támogatás elnyerésével a kisebb településeken élők életminőségének érdemi javulása várható. A normatív működési támogatásra a rendelet alapján azok a november 31-ig megalakult kistérségi társulások jelentkezhetnek, akik többcélú kistérségi társasággá alakultak át a társulásról szóló törvény rendelkezése szerint. Az igényeket január végéig lehet bejelenteni, a szétosztásra kerülő 9 milliárd február 22-ig bírálják el az illetékesek.
A nemzeti felelősség öt pontjával kapcsolatban a miniszterelnök meghatározta a tárcák feladatait - mondta el László Boglár kormányszóvivő. Eszerint március 31-ig átfogó koncepciót kell készíteniük a tárcáknak. A külügyminisztériumnak január 31-ig kell kidolgoznia egy koncepciót a nemzeti vízummal kapcsolatosan, míg az Igazságügyi Minisztériumnak január végéig kell előállnia egy tervezettel a határon túli magyarok közjogi státusát és az ahhoz kapcsolódó útiokmányokat illetően. A koncepciót a hatályos magyar jogi szabályok és a nemzetközi jogi környezet figyelembe vételével kell kidolgozni, ezek alapján kell kidolgoznia az igazságügyi miniszternek a jogi szabályozás módosítását, akár az alkotmány módosítása árán is.
A kormány üdvözölte Románia verespataki aranybánya ügyében mutatott magatartását. Eszerint felállítanának egy közös ad-hoc bizottságot, mely a Tisza-Maros vízgyűjtő medencéjének esetleges környezeti ártalmát vizsgálná. Hazánk decemberben, Románia pedig a napokban küldte el a delegáltak névsorát. Az együttműködés lehetővé teszi, hogy a hatóságok és civil szervezetek vizsgálódjanak Romániában a helyi szervezetekkel azonos jogokkal. Ennek köszönhetően hazánk nem hagyható ki a verespataki bányát érintő környezetvédelmi döntésekből.
