Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- A kábulathoz való jog nem létezik - mondta hétfőn Holló András, a bíróság elnöke - írja a kormányportál. A taláros testület határozata szerint a korlátozásoktól mentes "mámorhoz való" jog még közvetve sem vezethető le az Alkotmányból. Így a kihirdetés napjával megsemmisítették meg egyebek között a Btk. kábítószer-paragrafusaiban több helyen szereplő "hatósági engedély nélkül" megfogalmazásokat, továbbá a "csekély mennyiségű kábítószert, együttesen történő kábítószer-fogyasztás alkalmával kínál vagy átad", fordulatot és a 21 éven aluliakra vonatkozó rendelkezést. Május végére meg kell alkotni a kiskorúakról szóló rendelkezéseket. A testület szerint alkotmányellenes, hogy az Országgyűlés nem alkotta meg a kábítószer-bűncselekményekkel kapcsolatban a kiskorúak fokozott védelmét biztosító büntető törvénykönyvi rendelkezéseket. Ugyanakkor az Országgyűlés mulasztása miatt nem felelnek meg a jogbiztonság követelményének a Btk. kábítószerrel visszaélést szankcionáló rendelkezései, továbbá a kábítószerfüggők gyógyításában résztvevők büntetőjogi felelősségének kérdése sem rendezett. Az Ab május 31-ig szabott határidőt az Országgyűlésnek arra, hogy a hétfői határozatból fakadó jogalkotói feladatainak eleget tegyen.
Az Ab jövő év május 31-i hatállyal semmisítette meg a Btk. nemzetközi egyezményekre utaló, kábítószerrel kapcsolatos értelmező rendelkezéseit.
A Btk. legutóbb tavaly, Bárándy Péter minisztersége idején módosított szabályai kapcsán az Ab megállapította, hogy azok számos jogbizonytalanságot eredményező megoldást tartalmaznak. Ilyen például az "együttes fogyasztás" kategóriája. A kábítószerre vonatkozó Btk.-rendelkezésekhez ráadásul mögöttes jogszabályok is tartoznak, ám a különböző szintű rendelkezések között nincs összhang. Mi több, az ide vonatkozó nemzetközi egyezmények teljes, szabályos kihirdetése sem történt meg.
Bihari Mihály alkotmánybíró szerint normakorrekció előre nem látható és nem kívánt következményekkel járhat. Bihari Mihály megállapítása szerint az Ab olyan negatív jogalkotást végez, amellyel "beleír" a Btk.-ba oly módon, hogy kiszélesíti a büntetőjogi felelősség megállapíthatóságát. Kukorelli István a különvéleményében megjegyezte: az Alkotmánybíróság "gyakorlatában először fordul elő, hogy a testület - megsemmisítve a Btk. több rendelkezését - azonnali hatállyal büntetendővé nyilvánít, egyúttal határidő megállapításával büntetni rendel olyan magatartásokat, amelyek esetében a törvényhozó nem tartotta feltétlenül indokoltnak a büntetőjogi felelősségre vonást. A büntetendő cselekmények kibővítésére alkotmányos indok nélkül, az állam büntető hatalmának túlzott kiterjesztésével, valamint a jogbiztonság sérelmével került sor".
