Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A környező országok keresetei alapján nem valószínű, hogy Ausztriából, Horvátországból vagy Szlovéniából érkeznének Magyarországra áttelepülők vagy munkavállalók. Mások esetében, mivel az áttelepülés többlépcsős is lehet - a család csak akkor jön át, ha itt már biztos megélhetés várja őket -, ez a folyamat 10-15 évet is igénybe vehet. Ennél hamarabb - egy-két éven belül - megnőhet a munkavállalók, ezen belül az ingázók száma. Jelenleg több multinacionális cég foglalkoztat Magyarországon elsősorban szlovákiai magyarokat, a Suzuki esztergomi gyárában dolgozó 1700 alkalmazott közül 300-an járnak át a szomszédból. A Philips Kft. Győri gyárában a 4400 munkavállaló 70 százaléka bejáró, közülük nyolcszázan Szlovákiából érkeznek naponta. A kettős állampolgárság térnyerése esetében elképzelhető, hogy pont a multinacionális cégek lépnének elsőként, hiszen az olcsó munkaerő vonzó lehet. Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Ipari Kamara (MKIK) elnöke lapunknak elmondta, hogy a teljes határ menti vidéken megtelepedhetnek az ingázást kihasználva a gyártók. Ez egyrészt segíthetné a régiós különbségek leküzdését, másrészt a magas létszámú olcsó munkaerő csökkentheti a bérnövekedési dinamikát. Ugyanakkor nem kiszámítható terhet jelenthet a magyar egészségügyi és szociális ellátó rendszer számára, hiszen az ingázók általában oda fizetik a járulékaikat, ahol a munkahelyük van. Egy járulékot fizető magyar állampolgárnak azonban a közvetlen családtagjai is jogosultak a szociális és egészségügyi ellátásokra, s mivel a mostani ingázók jelentős része magyar nemzetiségű, elképzelhető, hogy a kiadási oldalon is növekedést okozhat az ingázók számának emelkedése.
Részletek a NAPI Gazdaság mai számában.
